1897 az irodalomban

Az 1897. év az irodalomban.

• Maurice Barrès francia író: Les Déracinés (Kitépett sarjak), a Le Roman de l’énergie nationale című regénytrilógia első kötete^[1]
• Joseph Conrad elbeszélése: The Nigger of the 'Narcissus' (A „Narcissus” négere)
• Anton Csehov elbeszélései:
  • Parasztok (Мужики)
  • Szekéren (На подводе)
  • A honi fészekben (В родном углу)
• Theodor Fontane életében utolsóként – folytatásokban: 1897/98 – megjelent regénye: Der Stechlin (A tóparti kastély)
• Ángel Ganivet spanyol író, diplomata művei:
  • Idearium español (A spanyol világszemlélet), esszé
  • La conquista del reino Maya por el último conquistador español Pío Cid (A Maya Birodalom meghódítása Pío Cid, az utolsó spanyol hódító által), regény^[2]
• André Gide: Les Nourritures terrestres (Földi táplálék), regény vagy prózában írt hosszú költemény
• Henry James amerikai származású angol író regénye: Maisie tudja (What Maisie Knew)
• Selma Lagerlöf: Az Antikrisztus csodái (Antikrists mirakler)^[3]
• Rudyard Kipling regénye: Captains Courageous (Vitéz kapitányok)
• William Somerset Maugham regénye: Lambeth-i Liza (Liza of Lambeth)
• Bolesław Prus regénye könyv alakban: A fáraó (Faraon)
• Stanisław Przybyszewski lengyel költő, író, drámaíró németül (Satanskinder) és lengyelül (Dzieci szatana, A sátán gyermekei) kiadott műve
• Bram Stoker ír szerző regényével, a Draculával megteremti a híres vámpír figuráját
• August Strindberg önéletrajzi kötete: Inferno
• Jules Verne regénye: Jégszfinx (Le Sphinx des glaces)
• Ethel Lilian Voynich ír szerző regénye: Bögöly (The Gadfly)
• H. G. Wells angol író regénye: A láthatatlan ember (The Invisible Man)

• Stéphane Mallarmé költeménye: Un coup de dés jamais n’abolira le hasard (Egy kockavetés soha nem törli el a véletlent)

• Anton Csehov: Színművek (Пьесы) című kötete. Korábban már publikált színpadi műveivel együtt ebben jelenik meg először a Ványa bácsi (Дядя Ваня), dráma négy felvonásban; bemutatója 1899. október 26-án Moszkvában^[4]
• Edmond Rostand népszerű színdarabja, a Cyrano de Bergerac bemutatója december végén
• G. B. Shaw színműve:
  • A sors embere (The Man of Destiny), bemutató júliusban
  • Az ördög cimborája (The Devil's Disciple); bemutató

• Megjelenik Kiss József költeményeinek illusztrált díszkiadása
• Mikszáth Kálmán: A gavallérok. Ne okoskodj Pista (elbeszélések)
• Tolnai Lajos regénye: A grófné ura
• Rákosi Viktor: Polgárháború (regény, a képviselőválasztások szatirikus rajza)
• Bayer József: A magyar drámairodalom története: a legrégibb nyomokon 1867-ig

• január 6. – Veres Péter író, politikus († 1970)
• január 16. – Valentyin Katajev orosz, szovjet író († 1986)
• április 17. – Thornton Wilder amerikai író, esszéista, drámaíró († 1975)
• augusztus 10. – Fábry Zoltán író, kritikus († 1970)
• augusztus 11. – Enid Blyton angol írónő († 1968)
• augusztus 20. – Tarjei Vesaas norvég költő, író († 1970)
• szeptember 20. – Tamási Áron író, színműíró, az Ábel regény-trilógia szerzője († 1966)
• szeptember 24. – Sinka István költő, író († 1969)
• szeptember 25. – William Faulkner († 1962)
• október 3. – Louis Aragon francia költő, író, esszéista, műfordító, kritikus († 1982)
• november 26. – Kahána Mózes erdélyi magyar költő, novellista († 1974)

• május 7. – Vajda János költő (* 1827)
• augusztus 8. – Jacob Burckhardt svájci kultúr- és művészettörténész (* 1818)
• december 17. – Alphonse Daudet (* 1840)