Önarckép

A mai világban a Önarckép állandó és rendkívül releváns vita tárgyává vált különböző területeken. Legyen szó politikáról, társadalomról, technológiáról vagy bármely más területről, a Önarckép nagy érdeklődést váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A mindennapi életre és a különböző területek fejlődésére gyakorolt ​​hatása tagadhatatlan, ezért elengedhetetlen a kihatások és következmények alapos elemzése. Ebben a cikkben a Önarckép különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük annak hatását és mai elérhetőségét.

Nicholas Hilliard önarcképe (1577)

Az önarckép sajátos arckép, amelyen a művész önmagát ábrázolja.

Története

Az első ismert önarcképet a francia Jean Fouquet alkotta meg 1450 körül. Korábbra datálódik viszont Aquila János önarcképe a veleméri templomban, ezt a freskót a nyugat-európai kutatás nem ismeri eléggé. Nicholas Hilliard önarcképe (1577) is a legkorábbiak közé tartozik. Egyes művészek (mint Albrecht Dürer és Rembrandt) önmagukat különböző életkorban is megfestették, dokumentálva ezzel saját életsorsukat. A modern festészetben leginkább Vincent van Gogh kiemelkedően nagy számban készült önarcképei ismertek.

Önarcképek a magyar Wikipédiában

Magyar festők

A-L

M-Z

Külföldi festők

Egyéb ismert önarcképek

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Selfportraits
A Wikimédia Commons tartalmaz Önarckép témájú médiaállományokat.
Ez a képzőművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!