Írország elnöke

Írország elnöke
Az Írország elnöke zászlaja Az Írország elnöke címere
Ország	Írország
A tisztséget jelenleg betölti	Michael D. Higgins
Megszólítása	Elnök Úr (A Uachtaráin) Őexellenciája (A Shoilse)
Kinevezi	Szavazati többség
Maximum terminusok száma	kettő (két hétéves ciklus)
A tisztséget először betöltötte	Douglas Hyde
Éves fizetése	€249,014 [1]
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Írország elnöke témájú médiaállományokat.

Írország elnöke, írül: Uachtarán na hÉireann, az Ír Köztársaság államfője és az Ír Védelmi Erők legfelsőbb parancsnoka.

Az elnök tisztségét hét évig tölti be, és legfeljebb két ciklusra választható. Az elnököt közvetlenül a nép választja, bár ha csak egy jelölt indul az elnökválasztáson, akkor nincs szavazás. Erre eddig hat alkalommal került sor. Az elnöki tisztség nagyrészt ceremoniális, ám bizonyos jogköröket korlátozottan és abszolút diszkrécióval, de gyakorolhat. Az elnöknek mindig az ír állam képviselőjeként és az alkotmány védelmezőjeként kell eljárnia.^[2]

A jelenlegi elnök Michael D. Higgins, akit először 2011. október 29-én választottak meg. Beiktatására 2011. november 11-én került sor, 2018. október 26-án egy második ciklusra újraválasztották.

Írország parlamentáris köztársaság, amely azt jelenti, hogy az államfő szerepe nagyrészt ceremoniális jogkörrel bír. Az elnök formálisan az Oireachtas (nemzeti parlament) "három tagjának" egyike, amelybe Dáil Éireann (Írország Képviselőháza vagy alsóháza) és Seanad Éireann (Ír Szenátus vagy felsőház) is tartozik.

Ezek a fő feladatai szerepelnek az ír alkotmányban:

Az elnök formálisan kinevezi a taoiseachöt (kormányfőt) és más minisztereket, és elfogadja esetleges lemondásukat. A taoiseachöt a Dáil jelölése alapján nevezik ki, és az elnök köteles kinevezni bárkit, akit a Dáil megjelöl, a kinevezés megtagadásának joga nélkül.

Az elnök nevezi ki a bírákat Írország összes bíróságára, ezt a kormány tanácsára teszi.^[3]

Ezt a hatalmat a taoiseach tanácsára gyakorolja; a kormány vagy a Dáil jóváhagyása itt nem szükséges. Az elnök csak akkor tagadhatja meg a feloszlatást, ha a feloszlatásra őt felszólító taoiseach elvesztette a Dáil bizalmát.^[4]

Az elnök nem vétózhat meg egy olyan törvényjavaslatot, amelyet a Dáil és a Seanad is elfogadott, azonban a Legfelsőbb Bíróság elé "tárhatja az ügyet", ha a törvényt nem találja elég alkotmányosnak. Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat után alkotmányosnak tartja a törvényjavaslatot, az elnöknek kötelessége lesz azt aláírni. Ha azonban kiderül, hogy alkotmányellenes, az elnök megtagadja a törvényjavaslat aláírását.^[5]

Ezt a hatalmat csak a kormány tanácsa alapján gyakorolhatja. Az elnök mindig csak akkreditálja a nagyköveteket, és átveszi a külföldi diplomaták megbízólevelét, de a miniszterek az elnök nevében írnak alá nemzetközi szerződéseket, még akkor is, ha az elnök személyesen nincs jelen a szerződés-aláírásnál.^[5]

Az elnök a Védelmi Erők főparancsnoka. A tiszti kinevezéseket az elnök írja alá és pecsételi le.^[6]

Az elnök „jogosult a kegyelemhez, és joga van a büntetés enyhítésére vagy elengedésére”.^{[7][8][9][10][11][12][13][14]}

#	Kép	Név	Megelőző hivatala	Terminus		Ez a párt indította a választáson		Év
				Kezdete	Vége
1		Douglas Hyde (1860–1949)	Szenátor (1922–25, 1938)	1938. június 25.	1945. június 24.		Fianna Fáil	1938
							Fine Gael
2		Seán T. O'Kelly (1882–1966)	Tánaiste (1932–1945)	1945. június 24.	1959. június 24.		Fianna Fáil	1945
							Saját maga	1952
3		Éamon de Valera (1882–1975)	Taoiseach (1932–1948, 1951–1954, 1957–1959)	1959. június 25.	1973. június 24.		Fianna Fáil	1959
							Fianna Fáil	1966
4		Erskine Hamilton Childers (1905–1974)	Tánaiste (1969–1973)	1973. június 25.	1974. november 17.		Fianna Fáil	1973
5		Cearbhall Ó Dálaigh (1911–1978)	Írország főbírája (1961–1973)	1974. december 19	1976. október 22.		Összes parlamenti párt	1974
6		Patrick Hillery (1923–2008)	Szociális ügyekért felelős európai biztos (1973–1976)	1976. december 3.	1990. december 2.		Fianna Fáil	1976
							Fianna Fáil	1983
7		Mary Robinson (1944)	Szenátor (1969–1989)	1990. december 3.	1997. szeptember 12.		Munkáspárt	1990
							Munkások Pátja
							függetlenek
8		Mary McAleese (1951)	A büntetőjog, kriminológia és a penológia professzora	1997. november 11.	2011. november 10.		Fianna Fáil	1997
							Progresszív Demokraták
							Saját maga	2004
9		Michael D. Higgins (1941)	A kultúra, művészetek és a Gaeltacht minisztere (1993–1997)	2011. november 11.	Hivatalban		Munkáspárt	2011
							Saját maga	2018

• Douglas Hyde volt a legidősebb hivatalba lépő elnök, 78 éves korában.
• Éamon de Valera volt a legidősebb elnök, aki elhagyta hivatalát, 90 éves korában.
• Mary McAleese volt a legfiatalabb hivatalba lépő elnök (46 évesen lett uachtarán).
• Mary Robinson volt a legfiatalabb elnök, aki elhagyta hivatalát, 53 évesen, és az első nő, aki ezt a pozíciót betöltötte.
• A hivatalában elhunyt Erskine Childers szolgált a legrövidebb ideig, 511 napig.
• A lemondott Cearbhall Ó Dálaigh 674 napig volt elnöki hivatalban.
• Négy elnök töltött be két ciklust, így összesen tizennégy évet: Seán T. O'Kelly, Éamon de Valera, Patrick Hillery és Mary McAleese.
• Csak Éamon de Valera és Erskine Childers nem született az Ír-szigeten.

Ez a szócikk részben vagy egészben a President of Ireland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.