Élüszion
A mai világban a Élüszion olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a tudományos területen betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Élüszion milliók figyelmét ragadta meg világszerte. Ez a cikk igyekszik alaposan feltárni a Élüszion-hez kapcsolódó összes szempontot, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását, és átfogó és mélyreható képet nyújt erről a lenyűgöző témáról. Ennek a cikknek az eredetétől a jelenlegi relevanciájáig az a célja, hogy teljes és részletes perspektívát nyújtson a Élüszion-ről, szélesebb és gazdagabb megértést kínálva az olvasóknak a jelenségről.
| Élüszion | |
 | |
| Leon Bakszt: Elysion (1906) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Élüszion témájú médiaállományokat. |
Az Élüszion (görög betűkkel Ἠλύσιον, latinosan Elysium, magyarosan Elízium) olyan túlvilági hely a görög mitológiában, ahol azok kaptak helyet, akik az istenek kedveltjei voltak életükben (pl. a hősök); a Tartarosszal ellentettje, amely megfeleltethető a keresztény hit poklának. Gyakran nevezték a boldogok mezejének – vagy elíziumi mezőknek – is, mivel az itt lakók gond és baj nélkül éltek, és sohasem éreztek fáradtságot, éhséget vagy szomjúságot. Az ide került lelkek az örökkévalóságig boldogan szórakozhattak. Az ókorban úgy gondolták, hogy a világ nyugati peremén helyezkedik el.
Jegyzetek
Források
- Elysium. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Boldogok szigetei. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Ókori lexikon. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Arcanum. . ISBN 963 9374 11 3
- Szalay P. Csongor: Akháj hérószok. In A fikciótól a kultuszokig : tanulmányok az alkalmazott valláskutatás területéről. Szerk. Szilárdi Réka, Barcsa Krisztina. : . . = Vallás a társadalomban, 6.
További információk
