Ödéma

Az idő múlásával a Ödéma nagyon fontos témává vált társadalmunkban. Egyre többen keresnek információkat a Ödéma-ről, akár személyes érdeklődésből, akár azért, hogy tisztában legyenek az e téren elért legújabb fejleményekkel. A Ödéma számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt, amelyek meglepő eredményeket hoztak, felkeltették a szakértők és a hobbibarátok érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ödéma-hez kapcsolódó különböző szempontokat, életünkre gyakorolt ​​hatását és a különféle területeken betöltött létfontosságú szerepét.

Ödéma
BNO-10R60.9
BNO-9782.3
DiseasesDB9148
MedlinePlus003103
A Wikimédia Commons tartalmaz Ödéma témájú médiaállományokat.
Ödéma

Az ödéma (más néven vizenyő v. vízkór; latinul: oedema) a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben. Gyakori oka a só- és vízháztartás egyensúlyának hormonális okokra visszavezethető felborulása, az allergiás reakciók, mélyvénás trombózis, vesét érintő betegségek, illetve a szívelégtelenség.

Csoportosítása

Lokális ödéma

Generalizált ödéma

Okok

Fiziológiás oka lehet:

  • a hidrosztatikai nyomás növekedése a kapillárisban
  • az ozmózisnyomás csökkenése a kapillárisban
  • a szövet ozmózisnyomásának növekedése

Az ödéma lehet ártalmatlan, időszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is (például tüdőödéma).

Klinikai szempontok

  • Gyakori oka a testszerte megfigyelhető ödémának a jobb szívfél elégtelenség. A bal szívfél elégtelensége a tüdőben okoz folyadékfelhalmozódást, amely megfelelő táptalajt jelent a kórokozóknak, ezzel tüdőbetegségek számos formáját idézve elő a betegben. Az ilyen betegek gyakran vizelnek éjszaka (nycturia), hiszen a felhalmozott folyadékot a szervezet megpróbálja üríteni.
  • Veseelégtelenségekre jellemző a szem körüli ödéma reggel. Az ilyen betegség kis mértékű szöveti folyadékfelhalmozódással jár, de az a legpermeábilisabb érrendszerrel rendelkező területeknél jelentkezik, amilyen a periorbitális tájék is.

Kezelése

Terápiájában elsősorban vizelethajtó gyógyszereket használnak. A végtagödéma kezelhető masszázssal is.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Horváth János, Komáromy Sándor. Masszázs. Magánkiadás. ISBN 9789630618199 

Források

  • szerk.: Harrison: A belgyógyászat alapjai. Springer Hungarica (1994). ISBN 9637922962 

Irodalom

  • Ulrich Herpertz: Ödeme und Lymphdrainage. Diagnose und Therapie, 6. frissített kiadás, Georg Thieme Verlag, Stuttgart 2020, ISBN 978-3-13-243581-0
  • K. P. Trayes, J. S. Studdiford, S. Pickle, A. S. Tully: Edema: diagnosis and management. In: American family physician. 88. kötet, 2. szám, 2013. július, S. 102–110, PMID 23939641 (Review) (ingyenes teljes szöveg).
  • D. Lent-Schochet, I. Jialal: Physiology, Edema. . In: StatPearls . StatPearls Publishing, Treasure Island (FL) Januar 2024. Auf: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK537065/.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!