Árbevétel

A mai világban a Árbevétel fontos szerepet játszik a társadalomban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Árbevétel napjainkban nagyon fontos témának bizonyult. Az évek során széles körben vitatták meg a Árbevétel-et és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ez a cikk elemezni kívánja a Árbevétel jelentőségét és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint időbeli alakulását. A Árbevétel-ről szóló különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvitatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában.

Árbevétel az értékesített termékek és áruk, illetve teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellenértéke. A felárak és hatósági árkiegészítések növelik, az engedmények csökkentik az árbevételt. Az árbevételt szokták forgalom-nak is nevezni.

A magyar számvitel szerint a nem számlázott, utólag adott engedmény nem az árbevételt csökkenti, hanem az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Az IFRS szerint az ilyen típusú engedmények is csökkentik az árbevételt.

A magyar számviteli törvény szerint akkor lehet elszámolni az árbevételt, ha a vevő elismerte a teljesítést. Az IFRS szerint több feltételnek kell teljesülnie:

Termékértékesítés esetén:

  • a termékkel kapcsolatos kockázat átszállt a vevőre
  • az eladó már nem gyakorol ellenőrzést a termék felett
  • az árbevétel megbízhatóan mérhető
  • annak a valószínűsége, hogy az ellenérték befolyik a társasághoz, nagyobb, mint 50%
  • a szerződés teljesítésének költségei megbízhatóan mérhetők

Szolgáltatásnyújtás esetén:

  • Ha a költségek és az árbevételek (vagyis az eredmény) egyaránt megbízhatóan mérhetők, akkor az árbevételt a teljesítés százalékos arányában kell elszámolni;
  • Ha az eredmény nem mérhető megbízhatóan, akkor a várható árbevételt csak a költségek mértékéig szabad elszámolni. Ha veszteség várható, akkor ezt ki kell mutatni.

Források

  • 2000. évi C. törvény a számvitelről
  • IAS 18