Ez a cikk a Április bolondja témával foglalkozik, amely fogalom az elmúlt években a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt vált jelentőségre. A Április bolondja megjelenése óta felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat, kutatásokat és különböző értelmezéseket generálva. Az idő múlásával a Április bolondja mind a tudományos körök, mind a mindennapi beszélgetések érdeklődésének témája lett, és hatása több területre is kiterjedt, alapvető referenciaponttá vált az aktuális jelenségek megértésében. Ebben az áttekintésben a Április bolondja különböző perspektíváit vizsgáljuk meg annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk annak relevanciájáról és a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáról.
Április bolondja | |
![]() | |
A koppenhágai metró építésének kezdetét jelző áprilisi tréfa | |
Ünneplik | világszerte |
Ideje | április 1. |
Népszokások | tréfás rászedések vicces ajándékok |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Április bolondja témájú médiaállományokat. |
Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja.
Több országban elterjedt szokás. Eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.