Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Állami vagyon-et és annak a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Állami vagyon számos területen érdeklődés és vita tárgya volt, a politikától és a gazdaságtól a technológiáig és a populáris kultúráig. Az évek során a Állami vagyon jelentős nyomot hagyott a társadalomban, vegyes véleményeket generált, és fontos beszélgetéseket váltott ki relevanciájáról és következményeiről. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó perspektívát kínálunk a Állami vagyon-ről és a kortárs világban betöltött szerepéről, olyan áttekintést nyújtva, amely elmélkedésre és elemzésre késztet.
Az állami vagyon a Magyar Állam tulajdonában álló vagyont jelenti Magyarországon. Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését alapvetően az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szabályozza.
a) az állami tulajdonban lévő ingó dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) az állami tulajdonban lévő termőföldekből álló, külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap, c) az állami tulajdonban lévő - a b) pont hatálya alá nem tartozó - ingatlan, d) az állami tulajdonban lévő értékpapír, e) az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog.
a) az államadósság és az állami követelések kezelésével összefüggő szabályokról, b) az állami tulajdonú lakások értékesítéséről, bérletéről, c) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról), d) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Rt. feletti tulajdonosi joggyakorlásról és e társaságok működéséről.
A 2007. évi CVI. törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.