Amerikai Egyesült Államok

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Amerikai Egyesült Államok
United States of America
Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja Az Amerikai Egyesült Államok címere
Nemzeti mottó: In God We Trust (Istenben bízunk) E pluribus unum (Sokféléből egy) Nemzeti himnusz: The Star-Spangled Banner Nemzeti dal: The Stars and Stripes Forever
Fővárosa	Washington
é. sz. 38° 53′, ny. h. 77° 01′38.883333333333, -77.01666666666738.883333°N 77.016667°WKoordináták: é. sz. 38° 53′, ny. h. 77° 01′38.883333333333, -77.01666666666738.883333°N 77.016667°W
Legnagyobb város	New York
Államforma	szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök	Joe Biden
Alelnök	Kamala Harris
A Szenátus pro tempore elnöke	Patty Murray
A Képviselőház elnöke	Mike Johnson
A Legfelsőbb Bíróság főbírája	John Roberts
Törvényhozás	Kongresszus Szenátus Képviselőház
Hivatalos nyelv	angol (de facto)
Beszélt nyelvek	spanyol, francia, olasz, német
Függetlenség	a Brit Királyságtól
Kikiáltása	1776. július 4.
Elismerése	1783. szeptember 3.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Egyesült Nemzetek Szervezete Észak-atlanti Szerződés Szervezete G8 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Kereskedelmi Világszervezet Északi-sarkvidéki Tanács Vegyifegyver-tilalmi Szervezet G20 Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény Interpol AUSCANNZUKUS ABCANZ TTCP Combined Communications-Electronics Board Air Force Interoperability Council Európai Mozgáskoordinációs Központ NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Amerikai Államok Szervezete Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	331 449 281 fő (2020. ápr. 1.)
Rangsorban	3
Becsült	335 000 000 fő (2022)
Rangsorban	3
Népsűrűség	36 fő/km²
Rangsorban	136
Főbb etnikumok	hispánok, németek, afroamerikaiak, ázsiaiak
Vallások	katolikus, protestáns, presbiteriánus, zsidó
GDP	2017 (forrás: IMF)
Összes	19 240 milliárd USD (1.) PPP: 19 248 milliárd USD
Egy főre jutó	59 495 USD (7.) PPP: 59 538 USD
HDI (2017)	0.920 (10.) – magas
Földrajzi adatok
Terület	9 826 630 km²
Rangsorban	3.
Víz	4,87%
Időzóna	UTC (UTC)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	amerikai dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel	USA
Hívószám	+1
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.us
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai Egyesült Államok témájú médiaállományokat.

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: /jʊˈnaɪtəd steɪts ʌv əˈmɛɹ̠ɪkə/) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és 331 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde.

Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma egészen addig, ameddig elsősorban Kína, másodrészt India, Oroszország és más országok nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje fel nem zárkózik hozzá.

Földrajz

Kanada Mexikó Albuquerque Anchorage Annapolis Atlanta Augusta Austin Baton Rouge Bismarck Boise Boston Reno Charleston Cheyenne Chicago Columbia Columbus Concord Dallas Denver Des Moines Detroit El Paso Fargo Frankfort Harrisburg Hartford Helena Honolulu Houston Indianapolis Jackson Jacksonville Jef. City Juneau Kansas City Lansing Las Vegas Lincoln Little Rock Los Angeles Milwaukee Memphis Miami Minneapolis Montgomery Montpelier Nashville New Orleans New York Oklahoma City Olympia Philadelphia Phoenix Pierre Portland Providence Raleigh Richmond Sacramento St. Louis Saint Paul Salem San Antonio San Diego San Francisco Salt Lake City Santa Fe Seattle Springfield Tallahassee Tampa Trenton Topeka Tucson Washington Atlanti-óceán Csendes- óceán Mexikói-öböl Nagy-tavak Szent Lőrinc-folyó Mississippi Missouri (folyó) Sziklás-hegység

Domborzat

Az ország domborzati térképe Az ország műholdas képe Grand Canyon, az ország egyik legismertebb természeti látványossága

Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:

• Appalache-hegység

ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.

• Belső- vagy Központi-síkság

Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.

• Öt-tó vidéke vagy Nagy-tavak vidéke

Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:

• Felső-tó
• Huron-tó
• Michigan-tó
• Erie-tó
• Ontario-tó

Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője, a Niagara-vízesés. A jégkorszak következményeként morénavonulatok alakultak ki itt (például: Oak Ridge – Tennessee államban).

• Mississippi-medence

Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.

• Préri-tábla

Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.

• Partmenti síkságok

Délkeleten a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.

Monument Valley

• Kordillerák

A Cirkumpacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.

A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.

• Sziklás-hegység

A Mount Hood Oregon államban

A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.

• Belső medencék és fennsíkok

A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand Canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.

Az USA legmagasabb pontja az alaszkai Denali 6194 m.

Vízrajz

A Niagara-vízesés

Legfőbb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon, Arkansas, Rio Grande, Colorado, Ohio, Vörös (Red)-folyó, Columbia, Snake, Yellowstone.

Éghajlat

Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle éghajlat alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves kontinentális északon, és esős szubtrópusi délen. Florida déli csúcsának éghajlata trópusi, akárcsak Hawaii-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében, sivatagi délnyugaton, mediterrán Kalifornia partvidékén, óceáni Oregon és Washington partvidékén, valamint Dél-Alaszkában.

A szélsőséges időjárás nem szokatlan - a Mexikói-öböl partján fekvő államokban gyakori a hurrikán, Középnyugaton (Midwest) pedig a tornádó.

Élővilág képekbenYucca decipiens, Pálmaliliom, Új-MexikóSaguaro, ArizonaÓriás mamutfenyő, KaliforniaSzabalpálma, FloridaMocsárciprus, LouisianaVörös juharAmerikai bölényGrizzly medvePrérikutyaPumaFehérfejű rétisas az ország nemzeti madaraKaliforniai földikakukkPrérifarkasMosómedveKanadai vadjuhSziklás-hegységi vapiti

Élővilág

Az Egyesült Államok ökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi a veszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.

Környezetvédelem

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal, az USA szövetségi kormányzatához tartozó hivatal, melynek feladata a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozás, az emberi egészség védelme a természeti erőforrások: föld, víz, levegő megőrzésén keresztül. Az EPA létrehozását Richard Nixon kezdeményezte, működését 1970. december 2-án kezdte meg, ettől kezdve ez a hivatal az első számú felelős az Amerikai Egyesült Államok környezetvédelmi tárgyú szabályozásáért. Igazgatóját közvetlenül az USA elnöke jelöli ki. Az EPA nem tartozik a kormányügynökségek közé, de általában vezetője bekerül a kabinetbe. A jelenlegi hivatalvezető és helyettese Stephen L. Johnson, illetve Marcus Peacock. A hivatalnak mintegy 18 000 főállású alkalmazottja van, a 2007-es adatok szerint 7,3 milliárd amerikai dollárral gazdálkodhatott.

Nemzeti parkok Az USA nemzeti parkjai térképen Egy gejzír a Yellowstone Nemzeti Parkban

A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t. Az országban hatvanhárom nemzeti park, valamint több száz más, szövetségi szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület található az Államokban. Az ország területének 28,8%-a van a kormány tulajdonában. Ennek nagy része védett terület, a többit bérbe adták kőolaj- és földgázbányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.

Természeti világörökség

Az UNESCO által elismerten a természeti világörökség része:

• Yellowstone Nemzeti Park;
• Grand-kanyon Nemzeti Park;
• Everglades Nemzeti Park;
• Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán: Kluane Nemzeti Park, Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park, Glacier Bay Nemzeti Park, Tatshenshini-Alsek Tartományi Park (Kanadával közös);
• Redwood Nemzeti Park;
• Mamut-barlang Nemzeti Park;
• Olympic-hegység Nemzeti Park;
• Great Smoky-hegység Nemzeti Park;
• Yosemite Nemzeti Park;
• Hawaii Vulkánok Nemzeti Park;
• Carlsbad Caverns Nemzeti Park;
• Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark (Kanadával közös).

Történelem

Az USA létrejötte

A függetlenségi nyilatkozat, John Trumbull festménye

Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.

A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.

Az amerikai polgárháború

A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat.

Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború; 1861–1865). Az ötéves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége.

1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.

Nagyhatalommá válás

Az Amerikai Egyesült Államok címerállatának ábrázolása, sas zászlóval Amerika zászlaja a Szuribacsi hegyen, az Ivo Dzsima-i csata után

A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.

Az első világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek (a britek legfőbb katonai ellátója és hitelezője USA volt).

Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését a nagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra Franklin Delano Roosevelt elnök meghirdette a New Dealnek („új megállapodás”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.

Az Egyesült Államok kezdetben a második világháborúba sem lépett be, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt a Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás, és a következő nap, 1941. december 8-án az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-ös szövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és a kapitalista világ vezető hatalmává vált.

A hidegháború

A második világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre. Így kialakult az úgynevezett kétpólusú demokratikus-kommunista világ, melyben két szuperhatalom szövetségi tömböket alakított ki, a Észak-Atlanti Szerződés Szövetségét (NATO-t) és a Varsói Szerződést. A szó szoros értelmében háború nem tört ki a két ország között, „csak” a két szuperhatalom által támogatott kisebb országok között (például koreai háború, vietnámi háború, a harmadik világ polgárháborúi stb.). A korszak (a CIA-KGB által vívott titkosszolgálati csörtéket leszámítva) így leginkább ideológiai összecsapásokból állt, melyek legfontosabb következménye az atomháború fenyegetése volt, de része volt még a fegyverkezési verseny és az űrverseny is. Valójában a hidegháború utolsó éveire szinte már az élet minden területére kiterjedt, a kultúra, a sport és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is (lásd az 1980-as moszkvai és a '84-es Los Angeles-i olimpiát).

1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsendegyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.

A 60-as években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnámi háborúba.

Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését.

Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 15%-át jelentő feketék polgárjogi mozgalma.

A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés.

1964. július 3-án törvény született a feketék és a nők diszkriminációja ellen.

A közelmúlt

F–16 Fighting Falcon vadászrepülőgép az Irak elleni bevetésen (1991)

Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát. 1990. augusztus 2-án katonákat küldött a Perzsa-öbölbe, amikor Szaddám Huszein elfoglalta Kuvaitot. Az öbölháború 1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejeződött.

1993-ban az USA (ENSZ felhatalmazás mellett) néhány száz katonából álló elit egységeket küldött Szomáliába (Delta Force, Rangers) rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták. 1998-ban a délszláv háborúban a NATO is részt vett, és sok amerikai katona harcolt a fronton.

A Világkereskedelmi Központ két tornya füstölög a terrortámadások után

2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i World Trade Centert és a Washington melletti Pentagont, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta Afganisztánt, mivel a közép-ázsiai ország menedéket adott a támadás szervezőinek. Az afganisztáni háború alatt az ENSZ az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a NATO katonailag is támogatja azt. Mindkét tevékenység túlnyomórészt amerikai erőforrások segítségével folyik.

Amerikai katonák Bagdadban 2007-ben

2002-ben George W. Bush elnök mások mellett Irakot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására. 2003-ban az USA kormánya a CIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA Szaddám Huszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) tömegpusztító fegyvereire hivatkozva az iraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az iraki polgárháború.

Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek. Az iraki lakosság körében esett halálos áldozatok száma vitatott. Az amerikai hadsereg szándékosan kerülte az iraki polgári áldozatok összeszámlálását, az iraki hatóságok pedig képtelenek voltak arra, hogy pontos statisztikákat vezessenek. Az Iraq Body Count projekt csak a hivatalos vagy médiaforrások által megerősített haláleseteket követi, és így a 90-100 ezer körüli halálozási adatuk alsó becslésnek tekinthető. A Lancet orvosi hetilap 2006 októberében megjelentetett egy cikket, amely statisztikai mintavétel segítségével 655 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a polgárháborúban 4,2 millió iraki vált földönfutóvá.

Az iraki beavatkozást az amerikaiak mintegy kétharmada elutasította, többek között ennek is köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta közvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.

2009. január 20-án hivatalába lépett Barack Obama, az USA 44. elnöke; ő az első afroamerikai, aki ezt a posztot betölti.

2017. január 20-án hivatalába lépett Donald Trump, az USA 45. elnöke. Dwight D. Eisenhower óta Trump az első amerikai elnök, aki elnökségét megelőzően semmilyen politikai tisztséget nem töltött be, egyúttal az eddigi második legidősebb és leggazdagabb hivatalba lépett elnök.

2021. január 20-án hivatalába lépett Joe Biden, beiktatásakor a legidősebb elnök.

Államszervezet és közigazgatás

A Fehér Ház (az előtérben) Az Ovális Iroda

Alkotmány, államforma

Az Egyesült Államok államformája szövetségi köztársaság, jogrendjének alapja az amerikai alkotmány. A jelenlegi alkotmány a világ legrövidebb és leghosszabb ideje érvényben lévő alaptörvénye, 1787. szeptember 17-én fogadták el. A tizenhárom alapító állam közül elsőként Delaware ratifikálta 1787. december 7-én, utolsóként pedig Rhode Island két év és öt hónappal később, 1790. május 29-én. A mai napig összesen huszonhétszer módosították, az első tíz alkotmánymódosítás Bill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és a huszonhét alkotmánymódosításból.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke

A végrehajtó hatalom feje az elnök (jelenleg Joe Biden), akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, az egyes államok, illetve a Szövetségi Kerület szavazatai alapján. Az elnök helyettese az alelnök (jelenleg Kamala Harris), aki az elnök akadályoztatottsága, lemondása, leváltása vagy halála esetén maga látja el az elnöki teendőket.

A törvényhozói hatalom két házból áll: a képviselőház és a szenátus. Ezt a két házat összefoglaló néven kongresszusnak hívják. A képviselőház vezetője a házelnök (2023 januárjától Kevin McCarthy); a szenátus elnöki posztját hivatalból az Egyesült Államok mindenkori alelnöke tölti be.

Az igazságszolgáltatás feje az Egyesült Államok Főbírója (Chief Justice of the United States) (jelenleg John G. Roberts); ő vezeti a kilenctagú Legfelsőbb Bíróságot, amely a végső szintje a szövetségi fellebbviteli eljárásoknak, és elvi irányítást gyakorol az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok fölött. A szövetségi bírákat az elnök nevezi ki, és megbízatásuk élethosszig tart, de hivatalba lépésükhöz a Szenátus jóváhagyása szükséges, menesztésük pedig a Képviselőház indítványára a Szenátus jóváhagyásával történhet, ha törvénybe ütköző cselekményt követnek el.

Közigazgatási beosztás

Az Egyesült Államok térképe az ötven tagállammal

Az Egyesült Államok 50 tagállamból és az egyik államhoz sem tartozó fővárosból („Szövetségi Kerület”) áll.

Nem tartoznak az Amerikai Egyesült Államok területéhez, de amerikai szuverenitás alatt állnak a következő területek:

Lakatlan 360 fokos nézet a Midway-szigetek egy részéről A Navassa-sziget sziklás tengerpartja Légi felvétel a Wake-szigetről (atoll)

• Baker-sziget
• Howland-sziget
• Jarvis-sziget
• Johnston-atoll
• Kingman-zátony
• Midway-szigetek: a Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó két kis szigeten haditengerészeti támaszpont működik. 1867 óta tartozik az Egyesült Államokhoz. Jelenleg természetvédelmi terület.
  • Státusz: önkormányzat nélküli terület.
  • Népesség: a támaszpont személyzete
  • Hivatalos nyelv: angol
• Palmyra-atoll
• Navassa-sziget:
  • Terület: 5,2 km²
  • Népesség: ideiglenesen lakott.
  • Státusz: tengerentúli terület.
• Petrel-szigetek
• Serranilla-sziget
• Wake-sziget: a Marshall-szigetektől északra található csendes-óceáni szigeten a légierő támaszpontja működik. Hozzátartozik még két kis sziget: Wilkes és Peale.
  • Státusz: önkormányzat nélküli terület
  • Terület: 7,8 km²
  • Népesség: a támaszpont személyzete
  • Hivatalos nyelv: angol

Lakott A trópusi éghajlatú Amerikai Szamoa Ofu nevű tengerpartja Saipan szigete az Északi-Mariana-szigetek közül San Juan, az Egyesült Államokhoz társult állam, Puerto Rico fővárosa

• Amerikai Szamoa (autonóm): a Szamoa-szigetek keleti, hét szigetből (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Ofu, Olosega, Swains-sziget, és Rose-atoll) álló csoportja, Hawaiitól 3700 km-re délnyugatra a Csendes-óceán déli részén. A lakosság mezőgazdaságból és halászatból él emellett jelentős az idegenforgalom is.
  • Státusz: önkormányzat nélküli terület
  • Székhely: Pago Pago 3520 fő, a Tutuila szigeten
  • Terület: 194,8 km²
  • Népesség: 62 000 fő (1997)
  • Népsűrűség: 318,3 fő/km²
  • Hivatalos nyelv: angol, szamoa (forrás: A világ országai című könyv)
• Amerikai Virgin-szigetek: a Karib-tenger északkeleti szegélyén a Kis-Antillákhoz tartozó három nagyobb lakott és 65 kisebb, zömmel lakatlan szigetből álló szigetcsoport.
  • Terület: 353 km²
  • Székhely: Charlotte Amelie 12 100 fő (2004)
  • Népesség: 119 000 fő (2003)
  • Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
  • Hivatalos nyelv: angol
• Északi-Mariana-szigetek (társult állam): 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re. Hat szigete lakott.
  • Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
  • Székhely: Chalan Kanoa 3400 fő
  • Népesség: 76 300 fő (2003)
  • Terület: 477 km²
  • Hivatalos nyelv: angol, chamorro
• Guam: a Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re a Csendes-óceánban. Fontos katonai támaszpont.
  • Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
  • Székhely: Agana, 1140 fő
  • Terület: 549 km²
  • Népesség: 162 100 fő (2004)
  • Népsűrűség: 265,9 fő/km²
  • Hivatalos nyelv: angol, chamorro
• Puerto Rico (társult állam): a Nagy-Antillák legkeletibb tagja.
  • Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
  • Székhely: San Juan, 433 900 fő
  • Terület: 9104 km²
  • Népesség: 3 949 200 fő (2003)
  • Népsűrűség: 434 fő/km²
  • Hivatalos nyelv: angol, spanyol

Hivatalos nyelv

Az Egyesült Államoknak szövetségi szinten nincsen hivatalos nyelve. Ez azt jelenti, hogy sem az alkotmány, sem a különböző törvények nem tüntetnek ki egyetlen nyelvet sem hivatalos nyelvként. A gyakorlatban a hivatalos ügyek intézésének nyelve az angol (bár az angolul nem tudók általában kapnak nyelvi segítséget), és rendszerint angol nyelven folyik a törvényhozás, a bíróságok és a végrehajtó hatalom szerveinek munkája. Angol nyelven alkotják meg a törvényeket, és bizonyos kivételektől eltekintve az angoltudás feltétele az állampolgárság elnyerésének.

Az állami, illetve helyi szintű közigazgatásban az egyes tagállamok, megyék, települések néha hivatalos nyelvként deklarálják az angolt, máskor az angolt és egy vagy több helyi kisebbség nyelvét, legtöbbször a spanyolt.

Védelmi rendszer

Egy repülőgép-hordozó, USS Ronald Reagan

Az USA hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből, a haditengerészetből, a tengerészgyalogságból, a különleges erőkből, a hadászati parancsnokságból, a parti őrségből és a Nemzeti Gárdából áll. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008-as évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a volt. Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.

Népesség

USA népsűrűsége 2020-ban Az USA agglomerációs térségei. Lila ponttal jelezve a legalább 10 milliós agglomerációk, pirossal az 5-10 milliós agglomerációk, narancssárgával a 2-5 milliós tömörülések

Az Amerikai Egyesült Államok népessége:

• 1980-as évi népszámláláskor 226 millió fő,
• 1990-es adatok alapján 248 millió fő,
• 2003-ban 292 millió fő
• 2006-ban elérte a 300 millió főt
• 2014-es adatok alapján 318 457 000
• 2017-es népsz. szerint 325 millió fő.

Az ország népsűrűsége 36 fő/négyzetkilométer (2021). A népességnövekedés 0,7%-os, a születések száma 12 születés/1000 lakos, a halálozási ráta 8 halálozás/1000 lakos, míg a migráció 3 migráns/1000 lakos. A gyermekvállalási ráta 1,8 gyermek/nő. A születéskor várható élettartam 80 év. Az életkori megoszlás: 0 és 18 évesek a lakosság 27%-át, a 19 és 64 évesek a 60%-át, a 65 év felettiek pedig az ország 13%-át teszik ki. A városi lakosság aránya 2021-ben 83%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szövetségi szinten az Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve. Az angol 30 tagállamban hivatalos, Hawaii államban az angol mellett hivatalos még a hawaii is.

Lásd még: Amerikai indián nyelvek, Afroamerikaiak, Mexikói származású amerikaiak

Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai hivatalos nyelveinek listája

Az USA népessége többségi származás szerint (2000)
  németek   angolok   norvégok   hollandok   írek   franciák   olaszok   mexikóiak   őslakosok   spanyolok   feketék

• Etnikai megoszlás: fehér – 80%, afro-amerikai – 13%, ázsiai – 4,5%, őslakos (indián, eszkimó, aleut) – 1%, kettő vagy több etnikumhoz tartozó – 1,5%, spanyol anyanyelvű (csikánó) – 15,2%, cigány – 0,4%.
• Népességnövekedés

Az Egyesült Államok népességnövekedése kiemelkedően magas minden másik fejlett országhoz képest. A minden évben jelentős mértékű bevándorlás mellett magasak a születési és halálozási mutatók, valamint az átlagos gyermekvállalási ráta is magas. Ez a népességnövekedés azonban minden etnikumnál különböző értéket mutat, vonatkozik ez a születésekre és a migrációra egyaránt. 2050-re megváltozhat az ország etnikai megoszlása. Spanyol anyanyelvű lehet az akkori népességnek akár 25%-a is. Az ázsiaiak aránya 7% körül alakulhat. Az afro-amerikaiak aránya valószínűleg nem változik lényegesen a mostanihoz képest, tehát 14% körül lesz. A nem spanyol anyanyelvű fehérek aránya viszont 55% körüli értékre csökkenhet, népességszám alapján viszont a mostanihoz képest biztosan többen lesznek. 2050-re valószínűleg 420 millió körül alakul majd az Egyesült Államok lakóinak száma. Egyes adatok szerint ez akár a 438 milliót is elérheti. A népességszám változásában jelenleg is nagy jelentőségű a migráció alakulása. A jelenlegi bevándorlásoknak több mint a 60%-a kizárólag a mexikói határ környékén összpontosul, de emellett jelentős a karibi és az ázsiai térségből irányuló bevándorlás is. Napjainkban jelentős problémákat okoz az országnak az illegális bevándorlás. Jelenlegi becslések szerint mintegy 12 millióan tartózkodnak engedély nélkül az országban. Az Egyesült Államokban 2007-es adatok szerint egy nőre átlagosan 2,1 gyermek jutott. Hasonlóan magas gyermekvállalási rátával a fejlett országok közül Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik. Sok középosztálybeli családban van legalább 2 gyermek. Azonban ez az adat is más értékeket mutat a különböző etnikumokra vonatkoztatva. A gyermekvállalás a legmagasabb a spanyol anyanyelvűeknél, ahol átlagosan egy nőre 3 gyermek jutott. Az afro-amerikaiaknál egy nőre 2,2 gyermek, az ázsiaiaknál egy nőre 1,9 gyermek, a fehér amerikaiaknál pedig egy nőre átlagosan 2 gyermek jutott. A bevándorlás és a születésszám alakulása mellett kis mértékben ugyan, de hozzájárul a növekedéshez a várható élettartam tartós növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése is. A növekedés mértékét illetően többféle előrejelzés van a jövőre, de 40 év múlva valószínűleg 400 millió felett lesz az Egyesült Államok lélekszáma, megtartva ezzel a 3. helyet az országok között.

• Vallási háttér

Az amerikai népesség 85-90%-a tartozik valamelyik vallási felekezethez. Egyes adatok szerint a nem hívők és a válaszadást megtagadók aránya 10-15%. Habár egy 2003-as felmérésben a vallásosak aránya a 30 éven aluliak közt 85-88%. Ez az arány a 30 éven felüliek közt 92-95%. Egyes emberek idősebb korukban döntenek vallási felekezethez tartozás mellett.

• Vallási megoszlás: protestáns – 49% (baptista, metodista, pünkösdi, evangélikus, református, anglikán), római katolikus – 22%, ortodox keresztény – 2%, mormon – 5%, muszlim – 2%, zsidó – 1,5%, felekezeten kívüli – 1,5%.

Városok, agglomerációk

Az Egyesült Államok legnagyobb városai és agglomeriációi
New York Los Angeles Chicago Houston Phoenix Philadelphia	#	Város neve (Állam)	Város (2019)	Agglomeráció (2019)	San Antonio San Diego San Antonio Dallas San José Austin Jacksonville
	1	New York (New York)	8 336 817	19 979 477
	2	Los Angeles (Kalifornia)	3 979 576	13 131 431
	3	Chicago (Illinois)	2 693 976	9 533 040
	4	Houston (Texas)	2 320 268	7 066 141
	5	Phoenix (Arizona)	1 680 992	4 857 962
	6	Philadelphia (Pennsylvania)	1 584 064	6 096 120
	7	San Antonio (Texas)	1 547 253	2 550 960
	8	San Diego (Kalifornia)	1 423 851	3 338 330
	9	Dallas (Texas)	1 343 573	7 233 323
	10	San José (Kalifornia)	1 021 795	1 998 463
	11	Austin (Texas)	978 908	2 227 083
	12	Jacksonville (Florida)	911 507	1 504 980
	13	Fort Worth (Texas)	909 585	7 102 796
	14	Columbus (Ohio)	898 553	2 078 725
	15	Charlotte (Észak-Karolina)	885 708	2 636 883
	16	San Francisco (Kalifornia)	881 549	4 729 484
	17	Indianapolis (Indiana)	876 384	2 048 703
	18	Seattle (Washington)	753 675	3 979 845
	19	Denver (Colorado)	727 211	2 932 415
	20	Washington (District of Columbia)	705 749	6 280 487
	21	Boston (Massachusetts)	692 600	4 628 910
	22	El Paso (Texas)	681 728	845 553
	23	Nashville (Tennessee)	670 820	1 959 495
	24	Detroit (Michigan)	670 031	4 292 060
	25	Oklahoma City (Oklahoma)	655 057	861 505
	26	Portland (Oregon)	654 741	2 478 810
	27	Las Vegas (Nevada)	651 319	2 227 053
	28	Memphis (Tennessee)	651 073	1 348 260

Bővebben:

• Az Amerikai Egyesült Államok városainak listája népesség szerint

Lásd még:

• Az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb városai tagállamok szerint

Tagállamok

• Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népesség szerint
• Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népsűrűség szerint

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális)	21,4 billió $ (2019)
GDP növekedési ráta	- 2,4% (2020 Q4)
Egy főre jutó GDP (PPP)	65 118 $ (2019)
Államadósság	20,8 billió € (2019)
Államadóssági ráta	108,7% (2019)
Infláció	1,7% (2021. február)
Foglalkoztatottsági ráta	57,6% (2021. február)
Munkanélküliségi ráta	6,2% (2021. február)
Minimálbér	1024,1 € (2021)
Bérnövekedés üteme	0% (2021. február)
Jegybanki alapkamat	0,25% (2021. március)
SZJA	37% (2020)
ÁFA (általános)	Nincs törvényileg előírt, egységes szövetségi áfa.
TAO	21% (2020)

Az Egyesült Államok gazdasága a technológiailag legerősebb a világon. Az amerikai cégek a technológiai fejlődés élvonalában vagy annak közelében vannak, különösen a számítógépek, a gyógyszerek, az orvosi, repülőgép- és katonai felszerelések terén; előnyeik azonban a 20. század közepe óta csökkentek. A nominális GDP és a nettó vagyon alapján az USA a világ legnagyobb gazdasága, a vásárlóerő-paritás (PPP) szerint Kína után a második.

Az USA gazdasága a 2010-es években a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki. Fejlett ipari ország, a világ egyik meghatározó gazdasági hatalma. A Világgazdasági Fórum 2009–2010-es listája szerint a világ 2. legversenyképesebb országa.

Gazdasági adatok

Gazdasági adatok 2005–2020 között.

Év	Nominális GDP (milliárd  USD)	GDP per fő ( USD)	GDP növekedés (reál)	Infláció (százalékban)	Munkanélküliség (százalék)	Költségvetési egyenleg (GDP % -ban)	Államadósság (GDP % -ban)	Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP % -ban)
2020 (becsl.)	20,234.0	57,589	−5.9 %	0.6 %	11 %	− N/A		− N/A
2019	21,428.0	64,674	2.3 %	1.8 %	3.5 %	−4.6 %	78.9 %	−2.5 %
2018	20,580.2	62,869	2.9 %	2.4 %	3.9 %	−3.8 %	77.8 %	−2.4 %
2017	19,519.4	60,000	2.4 %	2.1 %	4.4 %	−3.4 %	76.1%	−2.3 %
2016	18,715.0	57,878	1.6 %	1.3 %	4.9 %	−3.1 %	76.4%	−2.3 %
2015	18,224.8	56,770	2.9 %	0.1 %	5.3 %	−2.4 %	72.5%	−2.2 %
2014	17,521.3	54,993	2.5 %	1.6 %	6.2 %	−2.8 %	73.7%	−2.1 %
2013	16,784.9	52,737	1.8 %	1.5 %	7.4 %	−4.0 %	72.2%	−2.1 %
2012	16,155.3	51,404	2.2 %	2.1 %	8.1 %	−5.7 %	70.3%	−2.6 %
2011	15,517.9	49,736	1.6 %	3.1 %	8.9 %	−7.3 %	65.8%	−2.9 %
2010	14,964.4	48,311	2.6 %	1.6 %	9.6 %	−8.6 %	60.8%	−2.9 %
2009	14,418.7	46,909	−2.5 %	−0.3 %	9.3 %	−9.8 %	52.3%	−2.6 %
2008	14,718.6	48,302	−0.2 %	3.8 %	5.8 %	−4.6 %	39.4%	−4.6 %
2007	14,477.6	47,955	1.9 %	2.9 %	4.6 %	−0.8 %	35.2%	−4.9 %
2006	13,855.9	46,352	2.9 %	3.2 %	4.6 %	−0.1 %	35.4%	−5.8 %
2005	13,093.7	44,218	3.3 %	3.4 %	5.1 %	−1.2 %	35.8%	−5.7 %

Detroit, az USA egyik volt ipari központja (a bal oldali felhőkarcoló-komplexum a General Motors központja)

Ipar

Bányászat

• feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
• vasérc: Felső-tó vidékén,
• színes- és nemesércek: Sziklás-hegység, Alaszka
• uránérc: Sziklás-hegység
• kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Louisiana), Alaszkában – kimerülőben
• kősó: Texas
• kén: Texas
• foszfát: Florida

Energiagazdaság New York City, az Egyesült Államok pénzügyi központja Naperőmű, Nellis Air Force Base, Nevada

Elsősorban a szénhidrogénekre épül, de nagyon jelentős az atomenergia-felhasználása (21%) is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország. Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a rendelkezésre állási mutatójuk.

Nagyobb megújuló energiatermelők:

• Vízerőmű: Columbia és Colorado folyó
• Szélerőmű: Texas, Iowa, Kalifornia
• Naperőmű: Colorado és a délnyugati államok

Feldolgozóipar

Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finommechanikai és elektronikai berendezések, illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.

Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:

• vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth).
• alumíniumkohászat: New Orleans, Mobile, Baton Rouge.
• autógyártás: Detroit, Cleveland, Buffalo, Baltimore, Kansas City.
• repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Atlanta, Seattle (Boeing).
• elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles.
• kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (a texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik).
• élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City.
• Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek.
• Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
• Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
• A Nagy-tavak ((5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.

Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburgh is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.

Kereskedelem A tőzsde épülete New Yorkban

A kereskedelem központja New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada (Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc víziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans az egyik kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.

Korábban északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Coláról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról.

Külkereskedelem

A 2010-es évek végén az Egyesült Államok a világ legnagyobb importőre és a második legnagyobb exportőr.

• Főbb importtermékek: nyersolaj, feldolgozott olajtermékek, olajszármazékok, műszaki cikkek, gépkocsik, ipari termékek, élelmiszer.
• Főbb exporttermékek: általános élelmiszeripari termékek, gépkocsik, ipari felszerelések és alkatrészek, mezőgazdasági termékek, luxuscikkek.

Főbb kereskedelmi partnerek (2018-ban):

• Export:  Európai Unió 18,7%  Kanada 18,3%  Mexikó 15,9% Kína 8% Japán 4,4%
• Import:  Kína 21,4%  Európai Unió 18,9%  Mexikó 13,2%  Kanada 12,6% Japán 6%

Mezőgazdaság Kombájn aratja a szójababot Indiana államban

Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli, és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi-sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.

• Közép-Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban).
• Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés.
• Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi.
• Parti-síkság: Virginia – dohány, Mississippi delta – rizs, cukornád, Florida – zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés.
• Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gazdálkodással.
• Kordillerák: fűszertelepek.
• Szarvasmarha-tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben (Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
• Minneapolis, St. Louis, Kansas City a malom- és húsiparáról híres.

Űrkutatás

Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van.

Közlekedés

Az államközi autópályák, amelyek több mint 75 000 kilométer hosszan szelik át az országot Autópályakereszteződés Dallasban Greyhound autóbusz

Közúti

Több mint 4,2 millió kilométer út található az Egyesült Államokban országszerte; ezek lehetnek alacsonyabb és magasabb rendű utak egyaránt.

A mindennapos közlekedés egyik legelterjedtebb módja az autó. 2017-ben 1000 lakosra több mint 900 jármű jut, ami meghaladja az európai uniós átlagot.

A 21. század elején egy átlagos amerikai naponta 55 percet tölt vezetéssel, mialatt 47 kilométert tesz meg.

A közúti tömegközlekedésben a Greyhound játssza a vezető szerepet, mint az ország legnagyobb autóbusztársasága, amely több mint 3700 városba közlekedtet autóbuszokat.

Vasúti

Személyszállítás

A nemzeti vasúttársaság az Amtrak. Elsősorban nagy távolságban közlekedtet személyszállító vonatokat, irányonként naponta átlagosan egyszeri vagy kétszeri alkalommal (kivéve az északkeleti országrészt). A Keleti-parton található Észak-Amerika legmodernebb vasútvonala, a Northeast Corridor. Itt közlekedik az Acela Express is, amely Washingtont köti össze Bostonnal.

Teherszállítás

A vasútvonalak túlnyomó részét (240 000 km) inkább csak teherszállításra használják, amelyeken több vasúttársaság is osztozik. A legtöbb tehervonat akár több kilométer hosszú is lehet, mutatva ezzel, hogy az Egyesült Államokban a teherszállításért elsődlegesen a vasút felel. A vonalak legnagyobb része nem villamosított.

Newark Liberty nemzetközi repülőtere New Jerseyben, a levegőből nézve

Légi

Az Egyesült Államokban 2008-ban közel 15 000 repteret tartottak számon, amellyel világelsők. A nagyobb városoknak általában több repülőtere van, amelyeket az utasszállító légitársaságok előszeretettel ki is használnak. Érdekesség, hogy az USA az egyetlen ország, amelynek nincs nemzeti légitársasága. 2001. szeptember 11. óta különösen magas szintű a repülőterek biztonsági szintje. De sok légitársaság üzemel az Egyesült Államokban (American Airlines, Northwest Airlines, Delta Air Lines).

A legfrekventáltabb belföldi útvonal a New York – Los Angeles útvonal, amelyen évente megközelítőleg 1,8 millió ember utazik; a legfrekventáltabb külföldi útvonal pedig a New York – London útvonal, amit évente 3 millió utas használ.

Vízi

Az Amerikai Egyesült Államok vízhálózata az átlagosnál sokkal sűrűbb. A nagy pacifikus nyomás hatására a folyók leginkább a kontinens keleti felében futnak (pl. a Mississippi-Missouri, az Ucayali-Amazonas és a Paraná-Paraguay vízrendszerek), a legnagyobb vízgyűjtő területe az Atlanti-óceánnak van.

Houston konténerkikötője Port Newark A legnagyobb konténerkikötők rakománymennyiség alapján (2013)

No.	Kikötő	Állam
1	Port of South Louisiana	Louisiana
2	Houston	Texas
3	Port Newark–Elizabeth Marine Terminal	New Jersey New York
4	Beaumont	Texas
5	Long Beach	Kalifornia
6	Port of Hampton Roads	Virginia
7	New Orleans	Louisiana
8	Corpus Christi	Texas
9	Baton Rouge	Louisiana
10	Los Angeles	Kalifornia

Telekommunikáció

Hívójel prefix	AA-AL, K, N, W
ITU zóna	1, 6, 7, 8
CQ zóna	3, 4, 5, 6

Kultúra

Pueblo de Taos ősi indián falu Új-Mexikó államban

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség Harvard Law School (HLS), Langdell Library. A HLS az USA legősibb jogi fakultása, és itt található a világ legnagyobb egyetemi jogi könyvtára. Híres egyetemek

• Princetoni Egyetem
• Harvard Egyetem
• Columbia Egyetem
• Massachusetts Institute of Technology
• Yale Egyetem
• Stanford Egyetem
• Chicagói Egyetem
• Pennsylvaniai Egyetem (Philadelphia)
• California Institute of Technology
• Georgetown Egyetem
• Cornell Egyetem
• Berkeley Egyetem

A „Hollywood” felirat a hollywoodi hegyoldalon, a világ filmgyártásának központjában, Kaliforniában

Művészet

Film

Rodeó

Zene

Louis Armstrong a dzsessz egyik korai képviselője The Beach Boys

Irodalom

Gasztronómia

Viselkedéskultúra

Sport

Indianapolis Motor Speedway Amerikai futball, az egyik legnépszerűbb sport az Egyesült Államokban

Az Államokban négy nyári – St. Louis (1904), Los Angeles (1932), Los Angeles (1984), Atlanta (1996) – és négy téli – Lake Placid (1932), Squaw Valley (1960), Lake Placid (1980), Salt Lake City (2002) – olimpiát rendeztek eddig. A nyári játékokon az atlétika, a téli játékokon pedig a gyorskorcsolya a legnépszerűbb az amerikai sportolók körében.

Motorsportok terén igen gazdag az Egyesült Államok, itt rendezik meg például 1948 óta a NASCAR sorozatot, valamint a rivális bajnokságát, az IndyCar Seriest. 1911 óta rendezik meg a legendás Indianapolis 500 elnevezésű viadalt, mely egész Amerikában nagy népszerűségnek örvend, illetve 1959 óta a Daytona 500-at, melyet a „NASCAR Super Bowljának” is neveznek az országban.

Az USA két Formula–1-es vb-győztest adott a világnak: 1961-ben Phil Hill, 1978-ban pedig Mario Andretti lett világbajnok. 2010-ben debütált volna a Formula–1-ben a USF1, az első amerikai F1 alakulat, de pénzügyi gondok miatt nem vállalták az indulást. Jelenleg a Haas az egyetlen amerikai csapat a Forma–1-ben. 2023-ban három nagydíjat is rendeznek az Államokban a sport népszerűsítése miatt. A miami, az amerikai és a Las Vegas-i versenyek lesznek megrendezve.

Michael Phelps minden idők eddigi legsikeresebb sportolója az ötkarikás játékokon, a 2008-as pekingi olimpián úszásban megszerzett 8 egyéni aranyérmével világrekordernek számít.

Michael Jordant, minden idők legnagyobb hatású sportolóját, az amerikai NBA kosárlabda-bajnokságban mutatott játéka alapján a valaha volt legjobb és legsikeresebb kosárlabdázójának és egyben sportolójának is tartják.

A Red Bull Air Race műrepülő világbajnokságban 2004 és 2007 között amerikai bajnokot avattak: Kirby Chambliss (2004, 2006), Mike Mangold (2005, 2007), akik az amerikai légierő vadászpilótából avanzsáltak műrepülő pilótává.

Muhammad Ali amerikai olimpiai és világbajnok nehézsúlyú ökölvívó (1960), a század egyik legnagyobb sportolójának tartják. Mike Tyson történelmet írt azzal, hogy csaknem 20 évesen lett a legfiatalabb nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok (1986), aki arról várt híressé, hogy legtöbb ellenfelét K.O.-val (knock-out – „kiütés”) győzte le.

Az egyik legnépszerűbb sport az amerikai futball, amely nem tévesztendő össze a labdarúgással, amit az amerikai angolban soccernek hívnak. A leghíresebb csapatok ezek: Indianapolis Colts, New England Patriots, Green Bay Packers, Dallas Cowboys.

Lásd még: Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok sportélete

Ünnepek

Szövetségi ünnepek

Oakland mormon temploma és környéke karácsonyi fényekben

Az Egyesült Államokban tizenegy szövetségi ünnepnap van; ezek közül ötnek a dátuma kötött, öt mindig hétfőre, egy pedig mindig csütörtökre esik. Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönt

Állandó dátumú szövetségi ünnepek

• Újév – január 1. – Az újév megünneplése hasonló, mint Európában. Országszerte tűzijátékokat tartanak. A legnagyobb esemény ezen a napon a New York-i Times Square-en a visszaszámlálás.
• Juneteenth Nemzeti Függetlenségi Nap – június 19.
• Függetlenség napja – július 4.
• Veteránok napja – november 11.
• Karácsony – december 25.
• Ha egy szövetségi ünnep hétvégére esik, a munkaszüneti napot átteszik a következő munkanapra.

Változó dátumú szövetségi ünnepek

Felvonulók a Kolumbusz-napi parádén San Franciscóban

• Martin Luther King születésnapja – január harmadik hétfője
• George Washington születésnapja – február harmadik hétfője
• Háborús hősök emléknapja – május utolsó hétfője
• A munka ünnepe – szeptember első hétfője
• Kolumbusz-nap – október második hétfője
• Hálaadás napja – november negyedik csütörtöke

Egyéb ünnepek

Halloween-napi jelmezek

• Anyák napja

A magyar szokással ellentétben az Egyesült Államokban (és sok más országban is) nem május első, hanem második vasárnapján ünneplik az anyák napját.

• Apák napja

Nem ér fel az anyák napja népszerűségével.

• Elnökök napja – február

George Washington, az USA első elnöke 1732. február 22-én született. Az ünnepet minden amerikai elnök tiszteletére tartják.

• Valentin-nap – február 14.
• Szent Patrik napja – március

Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-ei Szent Patrik-nap. A legnagyobb ünnepségeket New Yorkban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.

• Hazafiság napja – szeptember 11. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás 2974 áldozatának emléknapja.
• Halloween – október 31. (Mindenszentek előestéje)
• Kwanzaa – december 26. – január 1. – afro-amerikai ünnep a karácsonyi ünnepkörben

Érdekességek

Egy forgalmas kaliforniai autópálya

• Jelképesen 2006. október 17-én, magyar idő szerint 13:42-kor érte el az ország népessége a 300 milliót.

Az amerikaiak életében központi helyet foglal el az autó. A családok négyötödének van legalább egy kocsija. A személyforgalom 83%-át ezzel bonyolítják le. A kipufogógáz okozta szennyeződés így egyre több államot késztet arra, hogy szigorúan ellenőrizze a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátását.

• Az amerikai állampolgároknak átlagosan több az adósságuk mint a vagyonuk.

Lásd: Az amerikai álom

Turizmus

A Times Square egy képe New York városában

A leglátogatottabb turisztikai célpontok 2008-ban:

Név	Helyszín	Látogató (millió fő)
Walt Disney World Resort	Orlando, Florida	45
Mall of America	Bloomington, Minnesota	40
Times Square	New York, New York	35
Las Vegas Strip	Las Vegas, Nevada	31
National Mall and Memorial Parks	Washington, D.C.	24
Disneyland Resort	Anaheim, Kalifornia	22,1
Faneuil Hall Marketplace	Boston, Massachusetts	20
Fisherman's Wharf/Golden Gate Area	San Francisco, Kalifornia	14
Niagara-vízesés	New York (állam)	12
Great Smoky-hegység Nemzeti Park	Észak-Karolina és Tennessee	9,4
Navy Pier	Chicago, Illinois	8,6
Lake Mead National Recreation Area	Las Vegas, Nevada	7,6
Empire Mall	Sioux Falls, Dél-Dakota	7
Universal Orlando Resort	Orlando, Florida	6,2
SeaWorld Orlando	Orlando, Florida	6
San Antonio River Walk	San Antonio, Texas	5,1
Salt Lake Temple	Salt Lake City, Utah	5
Delaware Water Gap National Recreation Area	New Jersey és Pennsylvania	4,8
Universal Studios Hollywood	Los Angeles, Kalifornia	4,7
Metropolitan Művészeti Múzeum	New York, N.Y.	4,5
Waikiki Beach	Oahu, Hawaii	4,5
Grand Canyon	Arizona	4,41

Jegyzetek

1. ↑ nincs hivatalos nyelv az Államokban
2. ↑ 2020 Census Apportionment Results Delivered to the President. Népszámlálási Hivatal, 2021. április 26.
3. ↑ Worldometers
4. ↑ Worldometers 2020
5. ↑ IMF World Economic Outlook Database, April 2016. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
6. ↑ Kiss Károly - A sas és a sárkány harca / el sem hinné, Kína milyen sok tekintetben hagyta le máris Amerikát (Válasz Online, 2021.08.30)
7. ↑ Transcript: Donald Rumsfeld on 'FOX News Sunday'. . (Hozzáférés: 2009. március 27.)
8. ↑ Iraq Body Count: Why is it so hard to count, anyway?
9. ↑ The Continuing Needs of Iraq's Displaced. .
10. ↑ Official Language of the U.S.. USA.gov. Az Egyesült Államok szövetségi kormányzata. . (Hozzáférés: 2014. június 21.)
11. ↑ Study Materials for the English Test. U.S. Citizenship and Immigration Service. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
12. ↑ Department of Defense (PDF). . (Hozzáférés: 2010. április 1.)
13. ↑ Népszabadság
14. ↑ The World Factbook. cia.gov. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
15. ↑ English in the 50 states. proenglish.org. . (Hozzáférés: 2009. április 15.)
16. ↑ The Constitution of the State of Hawaii – Article XV – Section 4. Hawaii Legislative Reference Bureau. . (Hozzáférés: 2009. április 15.)
17. ↑ Bureau, US Census: Population and Housing Unit Estimates Tables (amerikai angol nyelven). The United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
18. ↑ American FactFinder - Results. web.archive.org, 2020. március 24. . (Hozzáférés: 2021. március 11.)
19. ↑ Metropolitan and Micropolitan Statistical Areas Totals: 2010-2016. web.archive.org, 2018. június 22. . (Hozzáférés: 2021. március 11.)
20. ↑ Bureau, US Census: Census.gov (amerikai angol nyelven). Census.gov. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
21. ↑ American FactFinder - Results. archive.ph, 2020. február 13. . (Hozzáférés: 2021. március 11.)
22. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=US
23. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/gdp-growth-annual
24. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=US&view=chart%2C
25. ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/usa
26. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/inflation-cpi
27. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/employment-rate
28. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/unemployment-rate
29. ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/usa
30. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/wage-growth
31. ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/united-states/indicators
32. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/sales-tax-rate
33. ↑ CIA World Factbook. . (Hozzáférés: 2020. július 17.)
34. ↑ Report for Selected Country Groups and Subjects (PPP valuation of country GDP) (amerikai angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
35. ↑ A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
36. ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). imf.org . (Hozzáférés: 2020. április 13.)
37. ↑ (2018. július 27.) „Federal Surplus or Deficit ” (angol nyelven).  
38. ↑ CBO Historical Data-Retrieved April 13, 2020
39. ↑ World Trade Statistical Review 2019. World Trade Organization. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
40. ↑ CIA World Factbook
41. ↑ "U.S. trade in goods with World, Seasonally Adjusted". United States Census Bureau.
42. ↑ a számba beletartoznak az autók, teherautók és buszok is, de a kétkerekűek, így a motorkerékpárok nem. Vehicle Statistics: Cars Per Capita. Capitol Tires
43. ↑ A közlekedési hatóság 2001-es felmérése. . (Hozzáférés: 2010. április 19.)
44. ↑ U.S. Port Ranking By Cargo Volume. American Association of Port Authorities, 2013. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
45. ↑ Federal Holidays - Office of Personnel Management
46. ↑ 300 millióan az amerikaiak. Index, 2006. október 17. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
47. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. május 12.)
48. ↑ Baedeker, Rob (May 5, 2008), "America's 25 Most Visited Tourist Sites", ForbesTraveler (Forbes), <http://www.forbestraveler.com/best-lists/most-visited-us-tourist-attractions-story.html>. Hozzáférés ideje: May 19, 2008 Archiválva 2009. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

• TOPOGRÁF TÉRKÉPÉSZETI Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Life Lines, pre-intermediate student's book

Irodalom

• Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Amerikai Egyesült Államok témában. Nézd meg Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államok címszót a Wikiszótárban!

• usa.lap.hu - linkgyűjtemény
• Vogel Dávid., Az Egyesült Államok - Latin-Amerika-politikájának változása
• Vogel Dávid., Venezuela a bolivári úton - Az elmúlt két évtized politikai történelme -

Magyar vonatkozások

• Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban
• Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége

Kapcsolódó szócikkek

• Amerikai angol nyelv
• NASA
• Az Amerikai Egyesült Államok nukleáris kísérleti robbantásainak listája
• Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma
• Amerikai Fizikai Társaság
• Amerikai konyha
• Időzónák az Amerikai Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak statisztikai adataival foglalkozó listák
Terület szerint · Népesség szerint · Népsűrűség szerint · Teljes termékenységi arányszám szerint · Az unióba való felvétel dátuma szerint
Időzónák · Legnagyobb városaik · Hivatalos nyelvek · Himnuszok

Amerika országai
Észak-Amerika	Kanada  Amerikai Egyesült Államok  Mexikó
Közép-Amerika	Belize  Costa Rica  Salvador  Guatemala  Honduras  Nicaragua  Panama
Karib-térség	Antigua és Barbuda  Barbados  Bahama-szigetek  Dominikai Közösség  Dominikai Köztársaság  Grenada  Haiti  Jamaica  Kuba  Saint Kitts és Nevis  Saint Lucia  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek  Trinidad és Tobago
Dél-Amerika	Argentína  Bolívia  Brazília  Chile  Ecuador  Guyana  Kolumbia  Paraguay  Peru  Suriname  Uruguay  Venezuela
Függő területek	Amerikai Virgin-szigetek1  Anguilla2  Aruba4  Bermuda2  Bonaire4  Brit Virgin-szigetek2  Curaçao4  Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek2  Falkland-szigetek2 Francia Guyana3  Grönland5 Guadeloupe3  Kajmán-szigetek2 Martinique2  Montserrat2 Navassa-sziget1  Puerto Rico1  Saba4 Saint-Barthélemy3 Saint-Martin3 Saint-Pierre és Miquelon3  Sint Eustatius4  Sint Maarten4  Turks- és Caicos-szigetek2
1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka    2 Az Egyesült Királyság külbirtoka    3 Franciaország külbirtoka    4 Hollandia külbirtoka    5 Dánia külbirtoka

Amerikai Államok Szervezete (OAS)
Amerikai Egyesült Államok Antigua és Barbuda Argentína Bahama-szigetek Barbados Belize Bolívia Brazília Chile Costa Rica Dominikai Közösség Dominikai Köztársaság Ecuador Grenada Guatemala Guyana Haiti Honduras* Jamaica Kanada Kolumbia Kuba* Mexikó Nicaragua Panama Paraguay Peru Saint Lucia Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Saint Kitts és Nevis Salvador Suriname Trinidad és Tobago Uruguay Venezuela
* tagsági viszonya felfüggesztve

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai
Állandó tagok	Amerikai Egyesült Államok •  Egyesült Királyság •  Franciaország •  Kína •  Oroszország
Tagok 2016. december 31-ig	Angola •  Malajzia •  Új-Zéland •  Spanyolország •  Venezuela
Tagok 2017. december 31-ig	Egyiptom •  Japán •  Szenegál •  Ukrajna •  Uruguay

NATO (North Atlantic Treaty Organisation) tagországok
Albánia Amerikai Egyesült Államok Belgium Bulgária Csehország Dánia Egyesült Királyság Észak-Macedónia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Izland Kanada Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Montenegró Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Chile Csehország Dánia Dél-Korea Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Izland Írország Izrael Japán Kanada Lengyelország Luxemburg Magyarország Mexikó Németország Norvégia Olaszország Portugália Szlovénia Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Törökország Új-Zéland

A Csendes-óceáni Közösség tagországai

Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Szamoa · Ausztrália · Cook-szigetek · Egyesült Királyság · Északi-Mariana-szigetek · Fidzsi-szigetek · Franciaország · Francia Polinézia · Guam · Hollandia · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronéziai Szövetségi Államok · Nauru · Niue · Palau · Pápua Új-Guinea · Pitcairn-szigetek · Salamon-szigetek · Szamoa · Tokelau-szigetek · Tonga · Tuvalu · Új-Kaledónia · Új-Zéland · Vanuatu · Wallis és Futuna

Nemzetközi katalógusok	WorldCat: E39PBJtxgQXMWqmjMjjwXRHgrq VIAF: 130168302 LCCN: n78095330 ISNI: 0000 0001 2331 5230 GND: 4078704-7 LIBRIS: 146174 SUDOC: 026376598 NKCS: ge128584 BNF: cb118636082 ICCU: BVEV001855 BNE: XX4575366 KKT: 00871907 BIBSYS: 90178739