Ohio (állam)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ohio
Ohio zászlaja Ohio pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Buckeye State
Mottó: With God, All Things Are Possible (angol) – Istennel minden lehetséges
Névadó	Ohio
Közigazgatás
Fővárosa	Columbus
Legnagyobb város	Columbus
Kormányzó	Mike DeWine (R)
Hivatalos nyelv	de jure: nincs de facto: angol
Postai rövidítés	OH
ISO 3166-2	US-OH
Felvétel az Unióba
sorrendben	17.
dátuma	1803. március 1. (visszamenőleg kikiáltva: 1952. augusztus 7.)
Rangsor
terület szerint	34.
népesség szerint	7.
népsűrűség szerint	9.
Népesség
Népesség	11 799 448 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	107,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	116 096 km²
ebből víz	8,7 %
Időzóna	EST (UTC–5 / –4)
Kiterjedés
kelet-nyugati	355 km
észak-déli	355 km
Domborzat
legmagasabb pont	472 m
átlagmagasság	260 m
legalacsonyabb pont	139 m
Térkép
Ohio weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohio témájú médiaállományokat.

Ohio (IPA: kiejtéseⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 17. tagállama a Középnyugaton. Fővárosa Columbus, közel az állam földrajzi középpontjához.

Neve

Az angol Ohio szó az irokéz ohi-yo szóból ered, melynek jelentése: nagy folyó.

Ohio beceneve Vadgesztenye Állam (Buckeye State), az ohiói vadgesztenyefák miatt. Lakosait Vadgesztenyéknek (Buckeyes) nevezik.

Földrajza

Ohio földrajzi régiói

Ohiót északról az Erie-tó és Michigan, nyugatról Indiana, délről Kentucky és Nyugat-Virginia, keletről pedig Pennsylvania állam határolja. Nyugati fele síkság, keleti a dombos Allegheny-platóhoz tartozik.

Legjelentősebb folyója az Ohio, a Mississippi legnagyobb mellékfolyója. Hossza 1579 km. A folyó jelentősen befolyásolta az őslakosság történelmét. Fő szállítási út volt a korai Egyesült Államok nyugati terjeszkedése idején. Hat államon folyik keresztül, és vízgyűjtő medencéje 14 államnak. Legnagyobb mellékfolyója a Tennessee folyó. A 19. század folyamán az Északnyugati terület déli határa volt, s egyúttal határvonal (demarkációs vonal) a szabad és a rabszolgatartó területek között. Úgy is ismeretes, mint a Mason–Dixon-vonal. A folyóvölgy klímája átmenet a párás szubtrópusi és a párás kontinentális éghajlat között. A folyó az Allegheny és Monongahela folyók folytatása, amelyek a Point State Parknál találkoznak (Pittsburgh, Pennsylvania). Pittsburgh-től északnyugatra folyik Allegheny és Beaver megyéken keresztül, mielőtt egy hirtelen kanyart vesz dél-délnyugat irányába Nyugat-Virginia felé, ahol hármashatára Nyugat-Virginia–Ohio–Pennsylvania államoknak East Liverpool (OH), Chester (WV) és Midland (PA) közelében. A folyó durván követi a nyugat-északnyugat irányt, mielőtt dél-délnyugatnak fordul. Itt Nyugat-Virginia, Ohio, Kentucky, Indiana és Illinois határán folyik, aztán a Mississippi folyóba torkollik Cairo (IL) városnál.

Története

Eredetileg az unión kívüli Északnyugati terület része volt, ám 1803. március 1-jén, csatlakozott az Államokhoz mint 17. tagállam (az első új államként az Északnyugati rendelet hatályba lépése után).

Népesség

Ohio népsűrűségi térképe

A körülbelüli 45 000 fő 1800-tól kezdődően minden évtizedben körülbelüli 10%-os növekvést mutatott az 1970-es népszámlálásig, amikor 10,65 millió ohiói lakost számoltak. A népesség növekedése a következő 4 évtizedben lelassult, ma több mint 11 millióan laknak Ohio államban. 2007-ben népességének 6,5%-a volt 5 évnél fiatalabb, az ország 6,9%-ához viszonyítva. Továbbá 13,4%-uk volt idősebb 65 évnél, míg az országos átlag 12,6% volt. Ohio népességének 51,3% nő, az ország átlagos 50,8%-ával szemben.

Nemzetiségek

Egy 2007-es felmérés szerint Ohio teljes lakosságának 3,6%-a külföldi születésű, az országos átlag ezzel szemben 12,5%.

Ohio származás szerinti öt legnagyobb csoportja 2007-ben:

1. németek (28,9%);
2. írek (14,8%);
3. angolok (10,1%);
4. lengyelek (8,4%);
5. olaszok (6,4%).

A lakosság nagyrasszokba sorolása 2006-os adatok alapján:

• 82,8% fehér (nem spanyol);
• 11,8% fekete (nem spanyol);
• 2,3% spanyol, keveredett etnikum;
• 1,5% ázsiai/óceániai;
• 1,3% keveredett rasszok;
• 0,2% amerikai őslakosok/alaszkai őslakosok;
• 0,1% egyéb rasszok.

2006-ban az Ohióban élő magyarok száma 193 951 volt, ezzel Ohio az az állam, ahol a legtöbb magyar származású ember él. Többségük az északi részen, Cleveland városa térségében él, körülbelül 130 000 fő.

Nagyobb városok

Az állam városai népesség szerinti sorban:

1. Columbus – 754 885 fő
2. Cleveland – 433 748 fő
3. Cincinnati – 333 336 fő
4. Toledo – 293 201 fő
5. Akron – 207 510 fő
6. Dayton – 154 200 fő
7. Parma – 81 601 fő
8. Canton – 73 007 fő
9. Youngstown – 66 982
10. Lorain – 64 097 fő
11. Hamilton – 62 407 fő
12. Springfield – 60 608 fő

Közigazgatás

Ohio megyéi

Az állam 88 megyére oszlik.

Jegyzetek

1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)

További információk

• Hivatalos honlap (angolul)
• USA Travel – Ohio (magyarul)

Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei
Tagállamok	Alabama Alaszka Arizona Arkansas Colorado Connecticut Delaware Dél-Dakota Dél-Karolina Észak-Dakota Észak-Karolina Florida Georgia Hawaii Idaho Illinois Indiana Iowa Kalifornia Kansas Kentucky Louisiana Maine Maryland Massachusetts Michigan Minnesota Mississippi Missouri Montana Nebraska Nevada New Hampshire New Jersey New York Nyugat-Virginia Ohio Oklahoma Oregon Pennsylvania Rhode Island Tennessee Texas Új-Mexikó Utah Vermont Virginia Washington Wisconsin Wyoming
Tagállamok megyéi	Alabama Alaszka Arizona Arkansas Colorado Connecticut Delaware Dél-Dakota Dél-Karolina Észak-Dakota Észak-Karolina Florida Georgia Hawaii Idaho Illinois Indiana Iowa Kalifornia Kansas Kentucky Louisiana Maine Maryland Massachusetts Michigan Minnesota Mississippi Missouri Montana Nebraska Nevada New Hampshire New Jersey New York Nyugat-Virginia Ohio Oklahoma Oregon Pennsylvania Rhode Island Tennessee Texas Új-Mexikó Utah Vermont Virginia Washington Wisconsin Wyoming
Szövetségi kerület	Washington, D.C.
Társult államok	Északi-Mariana-szigetek  Puerto Rico
Külbirtokok	Lakott  Amerikai Szamoa  Amerikai Virgin-szigetek  Guam Lakatlan  Baker-sziget  Howland-sziget  Jarvis-sziget  Johnston-atoll  Kingman-zátony  Midway-atoll  Navassa-sziget Palmyra-atoll  Petrel-szigetek  Serranilla-sziget  Wake-sziget
Indián rezervátumok	Indián rezervátumok

Ohio megyeszékhelyei

Akron Ashland Athens Batavia Bellefontaine Bowling Green Bryan Bucyrus Cadiz Caldwell Cambridge Canton Carrollton Celina Chardon Chillicothe Cincinnati Circleville Cleveland Columbus Coshocton Dayton Defiance Delaware Eaton Elyria Findlay Fremont Gallipolis Georgetown Greenville Hamilton Hillsboro Ironton Jackson Jefferson Kenton Lancaster Lebanon Lima Lisbon Logan London Mansfield Marietta Marion Marysville McArthur McConnelsville Medina Millersburg Mount Gilead Mount Vernon Napoleon New Lexington New Philadelphia Newark Norwalk Ottawa Painesville Paulding Pomeroy Port Clinton Portsmouth Ravenna Sandusky Sidney Springfield St. Clairsville Steubenville Tiffin Toledo Troy Upper Sandusky Urbana Van Wert Wapakoneta Warren Washington Court House Wauseon Waverly West Union Wilmington Woodsfield Wooster Xenia Youngstown Zanesville

Nemzetközi katalógusok	WorldCat: E39PBJm4WtgDXCCr4dpk8PgYfq VIAF: 144232296 LCCN: n79049197 ISNI: 0000 0004 0426 5081 GND: 4043387-0 SUDOC: 171466578 NKCS: ge130292 BNE: XX455335 KKT: 00628316

Ez az amerikai egyesült államokbeli közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!