Manapság a Zsitva Tibor visszatérő téma az életünkben. Megjelenése óta nagy hatással van a társadalomra, jelentős változásokat idézve elő életmódunkban és környezetünkhöz való viszonyulásunkban. Nem számít, hogy a terület szakértője vagy csak hobbi, a Zsitva Tibor mindenki figyelmét felkeltette, szenvedélyes vitákat vált ki, és egyre nagyobb érdeklődést vált ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Zsitva Tibor életünk különböző területeire gyakorolt hatását, elemezzük következményeit és figyelembe vesszük a jövőbeni hatását.
| Zsitva Tibor | |
| Született | 1941. február 19. (84 éves)[1][2] Budapest[1][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Műszaki Egyetem (–1964) |
Zsitva Tibor (Budapest, 1941. február 19. –) magyar építész, fotográfus.[3]
1964-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. 1964–1966 között a Középülettervező Vállalatnál társadalmi ösztöndíjasként dolgozott, majd 1966–1967-ben alkalmazott grafikai munkákat készítésével foglalkozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél (VÁTI). 1967–1969-ben a Típustervező Intézet építésze volt, ezt követően pedig 1969 és 1980 között építész tervező volt a VÁTI-nál. 1981-től szellemi szabadfoglalkozású. Az SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karának oktatója.
1959 óta foglalkozik fényképezéssel, több hazai és külföldi kiállításon vett részt. Túlnyomórészt alkalmazott, építészeti tartalmú fényképeket készít középületek, intézmények, irodák, könyvkiadók, szaklapok és kiállítások számára.