Zseton

Mai cikkünkben egy olyan témával kívánunk foglalkozni, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Zseton sok ember figyelmét felkeltette, és fontos, hogy különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük valódi hatását. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Zseton képes jelentős mértékben befolyásolni életünket. Ebben a cikkben a Zseton különböző aspektusait és relevanciáját fogjuk feltárni a mai világban, elemezve eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. A cikk címében szereplő Argar, nagyon általános minden cikktípusra, lehet egy személy , témát, dátumot stb., csak a bekezdést írja be

Tantusz

A zseton (ritkábban a bárca és különösen telefonérmére a tantusz szó is használatos) korlátozott forgalomképességű, legtöbbször magánkiadású érmeszerű tárgy, amelyet pénz helyett használnak. Anyaguk sokszor kevésbé értékes és nem annyira strapabíró, mint a pénzérméké: lehet fém (réz, ón, alumínium, illetve ezek ötvözetei), műanyag, esetleg bőr vagy akár cserép. A legfontosabb eltérés a törvényes fizetőeszközökhöz (vagyis a pénzhez) képest a zsetonok forgalomképessége, a pénzt ugyanis a kibocsátó joghatóságán belül gyakorlatilag korlátozás nélkül kötelező elfogadni. A határ a kettő között nem mindig éles: egyes magánkiadású zsetonok később a pénzekéhez mérhető forgalomképességre tettek szert. A zsetonokkal a numizmatika határtudománya, az exonúmia foglalkozik.

A zsetonok a kaszinókból a legismertebbek. Amerikában azután terjedtek el, hogy bevonták az ezüstpénzeket, és a kaszinók nem akarták a játékautomatákat átállítani, inkább engedélyt kértek a bevont fémpénzhez hasonló zseton használatára a pénzverdétől. Szintén gyakran használnak zsetonokat metrókban, nyilvános telefonállomásokon, autómosóknál stb. Magyarországon a legismertebb zseton a Magyar Posta által kibocsátott telefonérme vagy tantusz, Boldogfai Farkas Sándor szobrász- és éremművész alkotása,[1][2] amelyet 1946-tól az 1970-es évekig a Posta által üzemeltetett nyilvános telefonkészülékeknél lehetett használni.[3]

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

  1. ↑ http://library.hungaricana.hu/hu/view/Postamuzeum_Evkonyv_1999-2000/?pg=198&layout=s
  2. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
  3. ↑ zóna[halott link] – Lépesfalvi Zoltán: Miért esett le előbb a húszfilléres, mint a tantusz? (2008. szeptember 21.)