Zichy Henrik (főispán)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Zichy Henrik (főispán)-et, amely ma nagyon releváns téma. A Zichy Henrik (főispán) egy olyan fogalom, amely nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól a politikáig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. A következő néhány sorban elemezzük a Zichy Henrik (főispán) különböző aspektusait, jelentőségét a mai világban, és a körülötte forgó vitákat. Ennek a cikknek a célja, hogy rávilágítson a Zichy Henrik (főispán)-re, és olyan áttekintést nyújtson, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak hatókörét és következményeit. Kétségtelenül a Zichy Henrik (főispán) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és érdemes részletesen tanulmányozni.

Zichy Henrik
Az ország tükre 1862. 168. l.
Az ország tükre 1862. 168. l.
Született1812. november 4.
Pozsony
Elhunyt1892. június 26. (79 évesen)
Füles
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiFestetics Julianna
Zichy Károly
Foglalkozásacsászári és királyi kamarás, főispán, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja
Tisztsége
  • alispán (1836. július 6. – 1842)
  • főispán (1845. március 27. – 1849)
  • a magyar főrendiház tagja (1847–1848)
  • a magyar főrendiház tagja (1848. július – 1849)
  • főispán (1861–1862)
  • főispán (1865–1867)
  • a magyar főrendiház tagja (1885. május 13. – 1892. június 26.)
IskoláiGyőri Királyi Akadémia Jogi Kar (–1832)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Henrik témájú médiaállományokat.

Zichy Henrik (Pozsony,[1] 1812. november 4. – Füles, 1892. június 26.) gróf, császári és királyi kamarás, főispán, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos és a főrendiház tagja.

Élete

Zichy Károly gróf volt Moson megyei főispánnak, főkamarásnak és tolnai gr. Festetich Juliának fia. Az anyai nagyszülei gróf tolnai Festetics György (1755–1819), földbirtokos, a keszthelyi Georgikon alapítója és jakabházi Sallér Judit (1766–1829) voltak. Bátyja Hermann grófnak, a volt udvari kancellárnak. Tanulmányai befejeztével egy ideig mint Moson vármegye első alispánja szerepelt. 1842-ben táblai bíró, utóbb Moson vármegye főispánja lett, mely állását a magyar kormány alatt is megtartotta 1849-ig. Ez időtől fogva kiválóan gazdaságának élt; részt vett több magyar vállalatban és az osztrák magyar államvasút igazgató tanácsosa volt, ez állásáról azonban lemondott. A főrendiház ülésein 1861-től élénk részt vett és a polgári házasság, valamint a főrendiházi reform tárgyalásakor felszólalt. Tagja volt a közgazdasági, pénzügyi, a függő államadósságokat ellenőrző bizottságoknak és a delegációnak. Már 1836-ban nyerte a kamarási méltóságot, 1866-ban pedig a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki Ferenc József. Neje Meskó Irén báróné volt. A Magyar Történelmi Társulatnak alapító tagja volt.

Cikkei: Magyarország anyagi érdekei (folyóirat) (1865. Észrevételek a javított vámtarifaterv némely pontjára.); Gazdasági L. (1869. 46. A stockholmi gazdasági kiállítás.)

Munkája

  • Mélt. Vásonkeői gróf Zichy Henrik úrnak, ns. Mosony vármegye főispáni székébe 1845. évi sz. Iván hava 18-án tartatott beiktatása alkalmával a megye rendeihez intézett

Jegyzetek

  1. ↑ Moson Megyei Életrajzi Lexikon

Források

További információk

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.