Zeolitcsoport

Zeolit

A zeolitcsoport tagjai víztartalmú alumoszilikátok, melyekben a víztartalom jelentős része reverzibilis és alacsony hőmérsékleten eltávolítható. A IV.Szilikátok ásványosztály tekto- vagy rétegszilikátok alosztályán belül önálló csoportot alkotnak ásványai. Szokásos a csoport ásványait hasonló tulajdonságok alapján sorokra vagy sorozatokra tagolni. Az (Al+Si) és az oxigén aránya: 1/2. Az egyes tagokban a fő kationtartalom: Ca és Na, ritkábban Ba, K, Li, Sr és Mg. A csoportba tartozó egyes ásványok eltérő kristályrendszerben jelennek meg. Rostos, leveles vagy kocka alakú kristályhalmazokban vagy földes tömeges csoportokban fordulnak elő. A zeolitásványok nagy mennyiségű vizet tartalmaznak, ami hőkezeléssel könnyen eltávolítható. Az így dehidratált (aktivált) anyagok a kritikus méretű gázokat és gőzöket abszorbeálják, kationjaik kicserélhetők, katalitikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért fontos ipari nyersanyagok.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

Elnevezése és felhasználásai

Zeolit molekularács

Az ásványcsoport elnevezése Alex Cronstedt svéd származású minerológustól ered. Vizsgálatai közben azt tapasztalta, hogy az ásvány hevítésre úgy viselkedik, mintha forrna. A név a görög zein (=forrni) és litosz (=kő) szavak összetételből származik.

A zeolitcsoport ásványai molekulárisan kötött vizüket hevítés hatására elvesztik, vagyis dehidratálódnak. Mikron nagyságrendű üregek, lyukacsok képződnek, melyek molekulaszűrőként működnek. A jellemző méret fölötti molekulákat, baktériumokat visszatartják, a visszatartott ionok helyett a folyadékokba más ionokat juttatnak, ioncserélődés jön létre. Az így készített őrlemények a radioaktív szennyeződéseket és a nehézfémionokat visszatartják.

Ipari alkalmazás

Molekulaszűrőként, vízlágyításra, ioncserélő gyantaként hasznosítják. Szagelszívó anyagként és nedvességmegkötésre használják csomagoláskor. Szénhidrogén elválasztásra, szintetikus benzinszármazékok gyártásakor katalizátorként alkalmazzák. Biológiai víztisztító szerepe van, mert a szennyező baktériumokat kiszűrik. Mosószerek gyártásánál kettős szerepük van: egyrészt a vizet lágyítják, másrészt a mosószerek káros foszfát-tartalma csökkenthető alkalmazásukkal. Az utak téli karbantartásánál, már kis mennyiségben adagolva használható fagyáspont csökkentésre a környezetkárosító sóoldatok helyett.

Mezőgazdasági hasznosítás

Állattartó telepeken a szaghatást jelentősen mérséklik. Hígtrágya kezelésére eredményesen használható, mert megköti a káros anyagokat és a hasznos mikroelem tartalmat növelik. Takarmánykiegészítőként alkalmazva megköti az emésztés során keletkező káros anyagokat, kiszűri a károsító baktériumokat. Műtrágyákhoz és szerves trágyákhoz adagolva kedvezően befolyásolják a talajok savasságát, csökkentik a savanyú talajok savasságát, elősegítik a növények vízfelvételét, javítják a talajok vízháztartását.

Humán felhasználás

Habár a zeolitok immunerősítő hatása távolról sem bizonyított, számos "természetgyógyász" lap forgalmaz "immunerősítő" zeolitot az interneten – a nehézfémeket is (stroncium, cézium) felszívó nedvszívó hatásukat (5) meglovagolva. Sőt számos komoly betegség "potenciális" ellenszereként szerepel: rákmegelőzés, autizmus, szélütés (6). Orvosilag egyedül bizonyítható gyógyhatása a sebhintőporként történő alkalmazás.

A csoport gyakoribb tagjai

Garronit Mezolit kristálytű-halmaz

Keletkezésük

Hidrotermálisan keletkeznek. Vulkanikus kiömlési kőzetek hólyagos üregeiben gyakoriak. Másodlagosan üledékekben, agyagos környezetben is előfordulnak.

Kísérő ásványok: kalcit, aragonit, opál.

Előfordulásaik

Vulkanikus kőzetkörnyezetben gyakori ásványok. Egymással gyakran összetéveszthetők.

Legfontosabb hazai előfordulások

Dunabogdányban a Csódi-hegy bányáiban. A Tokaji-hegységben több helyen. Zalahaláp és Badacsony kőbányáiban. A hazai zeolit-előfordulások földtani és felhasználhatóságásukkal kapcsolatos kutatások 1980-as évek elején kezdődtek, és kimagasló eredményeket hoztak. 1989-ig tíz lelőhelyet tártak fel, és a zeolittartalmú ásványvagyon mennyisége eléri a 30 millió tonnát. Ezen túlmenően a reménybeli zeolitvagyon mennyisége 80 millió tonna.

A Zempléni-hegység területén a szarmata-kori vulkanizmus törmelékes rétegeinek 600 méter vastagságú szakasza alkalmas volt a zeolitcsoport ásványainak képződéséhez, mert itt a vulkáni üvegek képződése vízalatt történt, alacsony hőmérsékleten. A hegység déli részén Bodrogkeresztúr és Mezőzombor között a riolit üvegtufa 100 méter vastagságban és széles elterjedésben található, ami mordenit tartalmú. Ennek a kőzetnek 10 méter vastagságú padjában folyik bányászat Csajka-bánya műveleteiben.

Rátka község határában a zöldes árnyalatú horzskő törmeléket tartalmazó kőzetet a felszíni kibúvásokban már több évszázada bányászták építőkő kinyerése céljából. Ez a kőzet 35-60%-ban tartalmaz klinoptilolitot, emellett mordenit-, kvarcit-, földpát- és limonittartalma is jelentős. Ugyanitt a Fűrer-bánya korábban felhagyott üzemében a felülvizsgálatok a kőzet 23-55% mordenittartalmát mutatták ki.

Nemti község területén a Kőbányahegy déli oldalán és a Nemti II. agyagbánya északi részén találtak jó minőségű nyersanyagot, melynek aktív-zeolit tartalma 45-55% között van.

Források

Commons:Category:Zeolite A Wikimédia Commons tartalmaz Zeolitok témájú médiaállományokat.