Zaqatalai járás

A mai világban a Zaqatalai járás nagyon fontos és érdekes téma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Zaqatalai járás központi témává vált a mindennapi élet különböző területein. Legyen szó szakmai, tudományos vagy személyes szféráról, a Zaqatalai járás döntő fontosságúra tett szert, és vitákat és vitákat váltott ki a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Zaqatalai járás-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásaiig. Ezen túlmenően különféle szempontokat és véleményeket fogunk elemezni a Zaqatalai járás-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk a ma oly aktuális témában.

Zaqatalai járás
Közigazgatás
Ország Azerbajdzsán
SzékhelyZagatala
Alapítás éve1930. augusztus 8.
PolgármesterMubariz Ahmedzade
Körzethívószám2422
Népesség
Teljes népesség126 900 fő (2017)
Terület1350 km²
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 33′, k. h. 46° 43′41.550000°N 46.716667°EKoordináták: é. sz. 41° 33′, k. h. 46° 43′41.550000°N 46.716667°E
Zaqatalai járás weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaqatalai járás témájú médiaállományokat.

A Zaqatalai járás (azeri nyelven: Zaqatala rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye Zaqatala.

A Zagatalai járás elhelyezkedése Azerbajdzsánban

Népesség

  • 1939-ben 45 854 lakosa volt, melyből 21 712 azeri (47,4%), 9958 avar (21,7%), 6021 caur (13,1%), 3754 orosz, 1685 lezg, 1459 örmény, 279 grúz, 268 ukrán, 49 német, 29 zsidó, 18 talis, 14 kurd, 1 tat.
  • 1959-ben 47 776 lakosa volt, melyből 29 785 azeri (62,3%), 8878 avar (18,65), 2603 caur (5,4%), 2229 orosz és ukrán, 2137 lezg, 1234 örmény, 178 grúz, 23 zsidó, 11 kurd, 1 talis.
  • 1970-ben 69 270 lakosa volt, melyből 42 034 azeri (60,7%), 15 240 avar (22%), 5697 caur (8,2%), 1785 grúz, 1661 orosz és ukrán, 1038 örmény, 1014 lezg, 59 tatár, 13 zsidó, 7 kurd, 3 udin.
  • 1979-ben 79 267 lakosa volt, melyből 49 071 azeri (61,6%), 17 592 avar (22,1%), 7728 caur (9,7%), 2218 lezg, 1213 orosz és ukrán, 884 örmény, 224 grúz, 56 tatár, 9 kurd, 8 zsidó, 5 udin.
  • 1999-ben 107 240 lakosa volt, melyből 63 811 azeri (59,5%), 25 835 avar (24,1%), 13 114 cahur (12,2%), 3 075 grúz, 454 orosz és ukrán, 312 lezg, 303 török, 32 tatár, 1 örmény.
  • 2009-ben 118 228 lakosa volt, melyből 80 476 azeri (59,5%), 25 578 avar (21,6%), 11 203 cahur (9,5%), 303 török, 233 orosz, 59 grúz, 50 lezg, 11 tatár.

Források