A mai világban a ZRam vitathatatlan jelentőségre tett szert. Akár a társadalomra, akár a kultúrára, akár a politikára gyakorolt hatása miatt, a ZRam állandó beszédtéma lett. Hatása az élet minden területére kiterjed, ellentmondó véleményeket és állandó vitákat generál. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a ZRam jelentőségét, elemezve következményeit és szerepét a mai világban. Egy részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük, hogyan alakította a ZRam a valóságunkat, és mi a jövőbeli előrejelzése.
A zRam a Linux kernel egy modulja, korábban „compcache” néven fejlesztették. A 3.2-es verziótól kezdve kísérleti, a 3.12-től stabil része a Linux kernelnek. A zRam célja a rendszer teljesítményének növelése oly módon, hogy a merevlemezre történő lapozás helyett egy tömörített blokkeszközt hoz létre, amibe a lapozás történik, míg muszáj nem lesz a merevlemezen lévő lapozó fájlba írni.
Mivel a RAM-hozzáférés gyorsabb a lemezhozzáférésnél, a zRammal a Linux jobban ki tudja használni a memória lehetőségeit, ha swappelésre kerülne a sor, főleg a régebbi, kevés memóriával bíró számítógépeken.[1][2]
Bár a memória ára viszonylag alacsony, ez a funkció hasznos lehet netbookok és más kisebb teljesítményű laptopok (pl. Chromebook) számára, virtualizáció vagy beágyazott rendszerek esetén, főleg, ha azok rövidebb élettartamú, korlátozott mennyiségű írási ciklust elviselni képes flash memória-alapú háttértárral rendelkeznek, melyek élettartamára a swappelés negatív hatással van.[2]
A Gentoo Linux wiki szerint a zRAM jellemzően 3:1 tömörítési arányt ér el – azaz 3 GB virtuális memóriát 1 GB fizikai memóriában képes tárolni.
A Google használja a zRAM-ot Chrome OS operációs rendszerében,[3] és az Android 4.4-es változatától kezdve.[4]
Az Ubuntu fontolgatja a zRAM alapértelmezett engedélyezését a kevés memóriával rendelkező számítógépeken.[5]