Zónatarifa

Ebben a cikkben elmélyülünk a Zónatarifa izgalmas világában. A témának eredetétől napjaink relevanciájáig megvizsgáljuk a téma minden oldalát, hogy megvilágítsuk annak fontosságát és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Zónatarifa az idők során sok ember figyelmét felkeltette, vitát, inspirációt és elmélkedést generált. Részletes elemzések és változatos perspektívák révén arra törekszünk, hogy teljes és kimerítő képet nyújtsunk a Zónatarifa-ről, kitérve annak több dimenziójára és vonatkozásaira, hogy jobban megértsük relevanciáját a mai világban.

A zónatarifa a Baross Gábor által 1889-ben foganatosított MÁV-tarifareform nevezetes újítása.

Baross Gábor ötletére a vasúti hálózatot távolsági zónákra osztották, a szomszédos zóna állomásai között lényegesen leszállították a díjtételeket, míg 225 kilométer felett egy végtelen zónát hoztak létre, ahol nem emelkedett a viteldíj. Budapestről Brassóba ugyanannyiba került az útiköltség, mint Nagyváradra.

A hozott intézkedések megnövelték az utazási kedvet, mindenekelőtt a közeli településekre, valamint a nagyobb távolságra utazóknál. A szakemberek előzetes aggodalmaskodásával szemben komoly nyereséget hozott a MÁV (és az államháztartás) számára.

Források

  • Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk. Honvári János. Budapest: Aula. 2001.