Yorki Mária angol királyi hercegnő
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Yorki Mária angol királyi hercegnő-et, elemezve fontosságát, hatásait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Yorki Mária angol királyi hercegnő olyan jelenség, amely különböző területeken felkeltette a szakértők és tudósok figyelmét, mivel relevanciája a személyestől a globális szintig terjed. Ebben a cikkben végig fogjuk vizsgálni azokat a különböző szempontokat, amelyek a Yorki Mária angol királyi hercegnő-et érdekes és elmélkedés témává teszik, valamint azokat a különböző szempontokat, amelyekből megközelíthető. Ezen túlmenően megvizsgáljuk, hogy a Yorki Mária angol királyi hercegnő milyen következményekkel jár a különböző kontextusokban, és hogy jelentős változásokat idézhet elő a társadalomban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Yorki Mária angol királyi hercegnő | |
 | |
| Született | 1467. augusztus 11. windsori kastély |
| Elhunyt | 1482. május 23. (14 évesen) Palace of Placentia |
| Állampolgársága | angol |
| Szülei | Woodville Erzsébet angol királyné IV. Eduárd angol király |
| Foglalkozása | arisztokrata |
| Sírhelye | Szent György-kápolna |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Yorki Mária angol királyi hercegnő témájú médiaállományokat. | |
Yorki Mária (1467. augusztus 11. – 1482. május 23.) angol hercegnő.
IV. Eduárd angol király és Elizabeth Woodville második gyermekeként, egyben második leányaként született a windsori kastélyban, a York-ház sarjaként. Egy nővére volt, Yorki Erzsébet (később VIII. Henrik édesanyja), valamint három öccse (Eduárd, Richárd és György) és öt húga (Cecília, Margit, Anna, Katalin és Brigitta).
Bourchier bíborosa vetette fel, hogy Mária hozzámehetne Jánoshoz, Norvégia, Dánia és Svédország leendő királyához, azonban az elképzelés végül nem valósult meg, mivel János 1478-ban nőül vette Szászországi Krisztinát.
1480-ban ő és húga, Cecília bekerült a Térdszalagrend lovagnői közé. (Nővérük, Erzsébet már 1477 óta viselte ezt a megtisztelő címet.) A hercegnő 1482-ben, apja előtt egy évvel halt meg, 14 éves korában Greenwichben, és szülőhelyén, a windsori kastély Szent György kápolnájában temették el. (Öccse, György herceg holtteste mellette nyugszik. Amikor a 19. században felnyitották a hercegnő koporsóját, egy vörös hajú, kék szemű, gyönyörű fiatal lányt találtak benne, akinek nyitva voltak a szemei.)