Xerox

Xerox
Típus
Alapítva 1906. április 18.
Névadó xerography
Székhely
Alapító Joseph C. Wilson
Iparág
Forma
Termékek
Árbevétel 18 045 000 000 $ (2015)
Alkalmazottak száma 136 500 (2010)
Leányvállalatai
Tőzsde New York-i tőzsde
Xerox (Connecticut) Xerox Xerox Pozíció Connecticut térképén
é. sz. 41° 08′ 42″, ny. h. 73° 25′ 42″41.145, -73.428241.145000°N 73.428200°WKoordináták: é. sz. 41° 08′ 42″, ny. h. 73° 25′ 42″41.145, -73.428241.145000°N 73.428200°W
A Xerox weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Xerox témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Xerox Holding (Xerox Holding Corporation, vagy röviden Xerox ) amerikai cég, amely nyomdai és digitális dokumentumtermékeket forgalmaz több mint 160 országban. Bár a cég központja Norwalk (Connecticut) – ahová 2007 októberében költözött Stamfordból –, a legtöbb alkalmazott a rochesteri központban dolgozik, ahol a céget eredetileg alapították. Nagy fejlesztőcégként stabil helyen szerepel a cégek Fortune 500-as listájában.

2016. december 31-én a Xerox (főként a 2010 elején, 6,4 milliárd dollárért megvásárolt Affiliated Computer Services cég tevékenységére alapozva) szétbontotta az üzleti szolgáltatások részét az újonnan létrehozott Conduent cégbe, míg a Xerox tőzsdei cégként (NYSE) továbbra is a nyomdai és elektronikus dokumentációs termékekkel, és az ezzel kapcsolatos üzlettel foglalkozik.

A Xerox kutatói – jelentős részben a Xerox PARC tevékenységének köszönhetően – számos, mindennapokban használt számítástechnikai technológia kifejlesztésében vettek részt. Ilyen többek között a lézernyomtató, az ethernet, a modern személyi számítógép, a grafikus felület és a desktop paradigma, az objektumorientált programozás, az „ubiquitous computing” (mindenütt jelenlevő számítógépek), elektronikus papír, amorf szilícium (a-Si) alkalmazások, a számítógépes egér és a magas integráltságú (VLSI) félvezető.

A fejlesztéseket az Apple és később a Microsoft alkalmazta (bár azokat nem licencelték vagy vásárolták meg). A Xerox 1986-ban – jóval az IBM és a Microsoft előtt – kiadta a 6085-ös asztali kiadványszerkesztő rendszerét, de a gyenge minőségű operációs rendszer, az elavult merevlemez (a 20 MB-os disk 18 kg-nál is többet nyomott) és a lassú software (egy oldal megjelenítése egy teljes másodpercig tartott) megakadályozta elterjedését: az Apple, IBM (Microsoft) hardware- és software-komponensei sokkal használhatóbbnak bizonyultak.

A Xerox kiadta a 4045-ös asztali lézernyomtatóját is, amely az akkor szokásos 5000 lap helyett mintegy 50 000 lapra elég festéket tartalmazott, de a modell nem terjedt el, és a cég ezt az irányt feladva inkább a fő tevékenységeire koncentrált.

Története

Xerox 914

A vállalat 1959-ben vált ismertté a Xerox 914, „minden idők legsikeresebb egyedi terméke” bemutatásával. A 914-est, az első közönséges papírral működő fénymásolót Chester Carlson és John H. Dessauer fejlesztette ki; olyan népszerű volt, hogy 1961 végére a Xerox közel 60 millió dolláros bevételt ért el. A terméket egy innovatív reklámkampánnyal adták el, amely azt mutatta be, hogy még a majmok is képesek másolatot készíteni egy gombnyomással - az egyszerűség a Xerox termékek és felhasználói felületek alapjává vált. A bevételek 1965-re 500 millió dollár fölé ugrottak.

Xeronic Computer Printer

1956-ban a Haloid közös vállalatot hozott létre az Egyesült Királyságban a Rank Organisationnel, amelynek Rank Precision Industries Ltd. leányvállalatát bízták meg az amerikai termékek angolosításával. A Rank's Precision Industries fejlesztette ki a Xeronic számítógépes nyomtatót, és a Rank Data Systems Ltd-t hozták létre a termék piacra dobására. Ez katódsugárcsöveket használt a mikrofilmképekből átlapozható karakterek és formák előállítására. Kezdetben azt tervezték, hogy a Ferranti és az AEI számítógépgyártó cégek on-line perifériaként értékesítik a Xeronicot, de az interfészproblémák miatt a Rank áttért a mágnesszalagos off-line technikára. 1962-ben a Lyons Computers Ltd. megrendelést adott le a LEO III számítógéppel való használatra, és a nyomtatót 1964-ben szállították le. Percenként 2888 sort nyomtatott, ami lassabb volt, mint a célul kitűzött 5000 sor nyomtatása percenként.

Az 1960-as évek

Az 1960-as években a Xerox meghatározó pozíciót töltött be a fénymásolók piacán. 1960-ban a New York állambeli Websterben megnyitották a Wilson Center for Research and Technology nevű xerográfiai kutatóközpontot. 1961-ben a vállalat nevét Xerox Corporationre változtatta. 1961-ben a Xerox törzsrészvényeit (XRX) bevezették a New York-i tőzsdére, 1990-ben pedig a chicagói tőzsdére.

1963-ban a Xerox bemutatta a Xerox 813-at, az első asztali sima papírmásolót, megvalósítva Carlson elképzelését egy olyan fénymásolóról, amely bármelyik iróasztalon elfér. Tíz évvel később, 1973-ban egy egyszerű, analóg, színes fénymásoló következett, amely a 914-es modellre épült. Magát a 914-est fokozatosan felgyorsították a 420-as és a 720-as modellé. A 813-asból hasonlóképpen fejlődött a 330-as és 660-as, és végül a 740-es asztali mikrofilmnyomtató.

A Xerox első próbálkozása a sokszorosítás területén – a másolástól eltérően – az 1966-ban bemutatott Xerox 2400-as modellel történt. A típusszám az egy óra alatt előállított nyomatok számát jelölte. Bár nem volt olyan gyors, mint az ofszetnyomtatás, ez a gép vezette be az iparág első automatikus dokumentumadagolóját, papírvágó és perforáló berendezését, valamint kollátorát (szortírozóját). Ezt a terméket hamarosan ötven százalékkal felgyorsították, és a Xerox 3600 Duplicator nevet kapta.

Eközben egy kis laboratóriumi csapat 914-es fénymásolót kölcsönzött és módosított rajtuk. A laboratórium kifejlesztette az úgynevezett távolsági xerográfiát (LDX), amellyel két fénymásolót lehetett összekapcsolni a nyilvános telefonhálózat segítségével, így az egyik gépen beolvasott dokumentumot a másik gépen ki lehetett nyomtatni. Az LDX rendszert 1964-ben vezették be. Sok évvel később ez a munka a Xerox távmásolóiban teljesedett ki, amelyek a mai faxkészülékek alapját képezik. A mai multifunkciós fénymásolókban található faxfunkció hűen követi Carlson eredeti elképzelését ezekről a készülékekről.

1968-ban C. Peter McColough, a Haloid és a Xerox régi vezetője lett a Xerox vezérigazgatója. 1968-ban a vállalat a New York-i Rochester belvárosában található Xerox Square-en összevonta központját a 30 emeletes Xerox Towerrel.

A Xerox felvásárlások sorozatába kezdett. 1962-ben megvásárolta a University Microfilms International, 1963-ban az Electro-Optical Systems,1967-ben pedig az R. R. Bowker céget. 1969-ben a Xerox felvásárolta a Scientific Data Systems (SDS) vállalatot, amelyet átnevezett Xerox Data Systems (XDS) részlegre, és amely az 1960-as és 1970-es években gyártotta a Sigma sorozatot és az azt követő XDS 5xx sorozatú nagyszámítógépeket. A Xerox 1975-ben eladta az XDS-t a Honeywellnek.

70-es évek

80-as évek

90-es évek

2000-es évek

2010-es évek

2020-as évek

Digitális nyomtatás

PARC

Vezetők

Termékek és szolgáltatások

Problémák

Védjegyek

Források

  1. https://www.xerox.com/annual-report-2015/financial-highlights.html
  2. http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2011/snapshots/451.html
  3. Xerox Annual Report 2014. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
  4. Online Fact Book: Historical Highlights. www.xerox.com, 2007. . (Hozzáférés: 2007. november 1.)
  5. Xerox (amerikai angol nyelven). Fortune . . (Hozzáférés: 2018. november 27.)
  6. Xerox Corporation Details. PCX. . (Hozzáférés: 2014. május 17.)
  7. The Graphical User Interface: A Historic Overview. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  8. The first computer mouse, 2007. október 2. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
Ez az intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Fordítás

Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!