X. Alfonz kasztíliai király

X. Alfonz
Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1252. június 1.1284. április 4.
Koronázása
1252. június 1.
ElődjeIII. Ferdinánd
UtódjaIV. Sancho
Német király
Uralkodási ideje
1257. április 1.1275 nyara
ElődjeVilmos
UtódjaI. Rudolf
Életrajzi adatok
UralkodóházNavarra-ház
Született1221. november 23.
Toledo
Elhunyt1284. április 4. (62 évesen)
Sevilla
Nyughelyesevillai katedrális
ÉdesapjaIII. Ferdinánd
ÉdesanyjaHohenstauf Erzsébet
Testvére(i)
  • Enrique de Castilla el Senador
  • Philip of Castile
  • Ferdinand, Count of Aumale
  • Manuel, Senhor de Villena
  • Frederick of Castile
  • Sancho of Castile
  • Kasztíliai Eleonóra angol királyné
  • Ferdinando di Castiglia
  • Luigi di Castiglia
  • Berenguela de Castilla
  • Maria de Castilla
HázastársaAragóniai Jolán
GyermekeiBerengária
Beatrix
Ferdinánd
Leonor
IV. Sancho
Konstancia
Péter
János
Izabella
Jolán
Jakab
A Wikimédia Commons tartalmaz X. Alfonz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

X. Alfonz vagy Bölcs Alfonz (Toledo, 1221. november 23.Sevilla, 1284. április 4.) a Burgundiai-házból származó kasztíliai és leóni király 1252-től haláláig.

Élete

III. (Szent) Ferdinánd (1199–1252) kasztíliai és leóni király fia és utóda, az édesanyja III. Ferdinánd első felesége, a Hohenstaufen–családból származó, Kasztíliában Beatrixnek nevezett Erzsébet (1202–1235) volt, Sváb Fülöp (1177–1208) német-római királynak és Irene Angelinának (1181–1208) a leánya.

Édesapja halála után örökölte a Kasztíliai Királyságot.

Német királlyá választása

1257. április 1-jén II. Arnold trieri érsek – a szász herceg és a brandenburgi őrgróf egyetértésével – választotta meg Frankfurtban Cornwalli Richárd ellenében. Megválasztásában az is közrejátszott, hogy édesanyja a német Hohenstaufen-családból származott.

Alfonz sohasem járt Németországban, ám Richárd halála után követeket küldött a pápához, hogy ismerje el királyságát és tiltsa meg az új választást. Habsburg Rudolf 1273-as trónra emelését követően sem lépett vissza, és végül csak X. Gergely pápa nyomatékos felszólítására mondott le – 1275 nyarán – mind a német királyi címről, mind a sváb hercegségre támasztott igényéről.

Kasztíliai uralkodása

X. Alfonz – édesapjához hasonlóan – rendkívül kiemelkedő uralkodó volt a királyságok történetében. Eredményesen harcolt a mórok ellen: 1262-ben Cádizt foglalta vissza tőlük, 1264-ben Jerez de la Fronterát. Azonban az uralkodó nem csak kiváló hadvezér volt. A nagyon művelt király fejeztette be a kasztíliai törvénygyűjteménynek – az apja által megkezdett – összeállítását, támogatta általában is a jogászok munkáját, és fontosnak tartotta a városok fejlődését. Bőkezűen támogatta a tudományos életet is, az arab nyelvű tudományos munkák lefordítását. A király rangos költő volt, őt tartják a kasztíliai nemzeti irodalom megalapítójának, az udvarában használatos nyelvből alakult ki a modern kasztíliai spanyol nyelv. Bőkezűen támogatta a csillagászatot is. 40 000 aranyat fordított a csillagászat fejlesztésére. A ptolemaioszi bolygótáblázatokat kijavíttatta.

Felesége Aragóniai Jolán (1236–1301) volt, a Barcelonai-házból származó, I. (Hódító) Jakab (1208–1276) aragóniai királynak és második feleségének, Árpád-házi Jolánnak (1236–1301) a lánya.

Halálakor a kisebbik fia, Sancho (1257–1295) lett az utóda – ő IV. Sancho kasztíliai és leóni király –, mert Sancho bátyja, Ferdinánd infáns (Fernando de la Cerda) már 1275-ben meghalt, és bár az infánsnak voltak férfi leszármazottjai is, a trónt Sanchónak sikerült megszereznie.

X. Alfonz volt az első, aki a kasztíliai spanyolt hivatalossá tette, és kiadott műveivel megkezdte annak sztenderdizálását.

Emlékezete

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 963 9025 66 6  , 95. oldal

Források

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek