Ebben a cikkben a Wolny András Rafael témával foglalkozunk, amely témával számos ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Annak érdekében, hogy átfogó és részletes képet adjunk a Wolny András Rafael-ről, a témával kapcsolatos különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai relevanciáig. Ezenkívül megvizsgáljuk a terület szakértőinek különféle nézőpontjait és véleményét, hogy az olvasók mélyen és teljes mértékben megértsék a Wolny András Rafael-et. Ezenkívül elemezzük a Wolny András Rafael különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy megvilágítsa a Wolny András Rafael-et, tájékozott és gazdagító nézőpontot biztosítva az olvasóknak a témában.
Wolny András Rafael | |
Született | 1759[1][2] Selmecbánya[3] |
Elhunyt | 1827. október 17. (67-68 évesen)[4] Nagymuzsaly[4] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | botanikus |
![]() | |
Wolny András Rafael aláírása | |
Wolny András Ráfael (Selmecbánya, 1759 – Nagymuzsaly, 1827. október 17.) botanikus, mineralógus, tanár.
Tíz évig piarista tanár volt, majd kilépett a rendből és előbb nevelőként működött, majd 1788-tól 1815-ig a karlócai gimnázium tanára, illetve igazgató tanára, végül a Károlyi grófok nagymuzsalyi timsógyárának vezetője lett.
A Helytartótanács felhívására számos általa gyűjtött növényt küldött az egyetem botanikus kertjének. Támogatta Kitaibel Pál munkáját is. Ő gyűjtött először szerbtövist Magyarországon. Növénytani jegyzetei és gyűjteményei az Magyar Nemzeti Múzeumban vannak.