Wollastonit
Ma a Wollastonit olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Megjelenése óta felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, akik igyekeznek megérteni és különböző nézőpontokból elemezni. Hatása a gazdaságtól a kultúráig különböző szempontokat ölel fel, hatása pedig globálisan kiterjed. Az idő múlásával a Wollastonit rendkívül releváns jelenséggé vált, amely ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat szül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a releváns témát, megvizsgálva annak következményeit és következményeit a különböző területeken.
| Wollastonit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | kalcium-szilikát |
| Képlet | CaSiO3 |
| Kristályrendszer | triklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Inoszilikátok |
| Csoport | Wollastonitcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | tömeges, szemcsés halmazok |
| Szín | fehér, szürke, sárga |
| Porszín | színtelen, fehér |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | áttetsző |
| Keménység | 4,5-5,0 |
| Hasadás | tökéletes |
| Törés | kagylós |
| Rugalmasság | rideg |
| Sűrűség | 2,8-3,0 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wollastonit témájú médiaállományokat. | |
A wollastonit a szilikátásványok, azon belül a szalagszilikátok közé tartozó ásvány. Táblás. lemezes kristályai nagyobb tömegben szemcsés halmazokat alkotva jelennek meg, gyakori ikerkristályokban, átnövésekben. A monoklin kristályrendszerben való megjelenését parawollastonitnak is nevezik.Molekuláris szerkezete miatt egyes kutatók egzakt kémiai formulájának a Ca3(Si3O9) alakot tartják. Nevét William Hyde Wollaston (1766-1824) angol mineralistáról kapta, aki elsőként adta tudományos leírását. Fontos szilikátipari nyersanyag, nagyobb tömegben bányászata Kína, India, Finnország és az Egyesült Államok területén folyik.
- Kémiai összetétele:
Keletkezése
Jellegzetes magas hőmérsékletű metamorf képződésű ásvány. Egyrészt kontakt zónában képződik, amikor a forró magma mészkő környezettel kerül kapcsolatba, annak kovasav tartalma széndioxid felszabadulást eredményezve hozza létre a wollastonitot. Másrészt a katametamorf zóna magas hőmérsékletén is képződik. Szkarnosodott mészkő kőzetek jellegzetes ásványa.
Előfordulásai
- Romániában Csiklovabánya és Rézbánya (Baita) közelében és a Bánátban;
- Németországban a Hessen tartománybeli Auerbach közelében és a Fekete-erdő vidékén;
- Finnországban Pargas vidékén;
- Olaszországban a Vezúv környezetében a magmás kontakt zónákban, Róma közelében és az északi területek alpesi tájain,
- Oroszországban az Ural-hegységben és kelet-szibériai hegyekben.
Jelentős előfordulásai ismertek Kínából, Indiából és az Egyesült Államok keleti partvidékéről.
Hasznosítható telepei vannak Namíbiában és Mexikóban is.
Baranya vármegyében Magyaregregy közelében ismeretesek szkarnkőzetek (patakhordalékból; a szálkőzet előfordulása nem ismert). Az ércesedett hömpölyök tartalmaznak wollastonitot, amit zoizit, diopszid, titanit és vezuvián kísér. Recsk ismert kontakt metaszomatikus hatásra kialakult szkarnos övében és a felszínközeli ércesedés kísérőjeként jellemzően az amfibol és az epidot társásványa.
Források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
- http://webmineral.com