Woke

Marcia Fudge amerikai lakásügyi és városfejlesztési miniszter, 2018-ban

A woke az angol nyelv afroamerikai nyelvjárásból (AAVE) származó szó, melynek jelentése, hogy egy személy tudatában van a létező faji megkülönböztetésnek és diszkriminációnak. A 2010-es években a definíció már magába foglalt más társadalmi egyenlőtlenségi problémákat is, mint a szexizmus és a LMBT-személyek jogainak megtagadása. Ezek mellett az amerikai baloldal egyes politikájának összefoglalására is használták.

A stay woke kifejezést már az 1930-as években is használták, főleg az afroamerikaiakat érintő társadalmi igazságtalanságokkal kapcsolatban. Az első felvételek a 20. század közepéről származnak Lead Bellytől.

A 2010-es években terjedt el szélesebb körökben a kifejezés, és a faji egyenlőtlenségek mellett egyre inkább magába foglalt marginalizálódottnak tekintett nemi és identitás-csoportokat. A 2014-es Ferguson-tüntetések közben a Black Lives Matter aktivistái népszerűsítették a kifejezést azzal a céllal, hogy a bekerüljön a köztudatba, a rendőrségnek mennyi áldozata afroamerikai. A kifejezést fehér emberek is elkezdték használni, leginkább arra, hogy kifejezzék támogatásukat a Black Lives Matter mozgalom iránt. Ezt követően az Y és a Z generáció köreiben is egyre gyakrabban használt lett, és 2017-ben bekerült az Oxford Angol Szótárba.

2020-ra a politikai jobboldal egyes tagjai elkezdték szarkasztikusan és negatívan használni a kifejezést baloldali és progresszív mozgalmakra. Ennek következtében a woke szó lekicsinylőnek kezdett számítani olyan személyek ellen, akik egyenlőségért küzdenek. A woke kapitalizmus és a woke-washing kifejezések is ebből az időszakból származnak, jelentésük főleg az, mikor egy személy vagy szervezet pénzügyi megfontolásból, nem pedig tényleges segítségnyújtás szándékával támogat progresszív mozgalmakat. Ebben az évtizedben kezdett elterjedni a woke kifejezés Európában, Magyarországon is használatba került.

Jegyzetek

  1. ↑ Öberg, Dan (2022. november 1.). „Female Nationalist Activism in Japan: Truth-Telling Through Everyday Micro-Practices” (angol nyelven). Alternatives: Global, Local, Political 47 (4), 194–208. o. DOI:10.1177/03043754221126279. ISSN 0304-3754.  
  2. ↑ French education minister’s anti-woke mission (angol nyelven). POLITICO, 2021. október 19. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  3. ↑ Marcyliena Morgan: “We Don’t Play”: Black Women’s Linguistic Authority Across Race, Class, and Gender. 1. 2020–10–08. 261–290. o. ISBN 978-0-19-084599-5 Hozzáférés: 2024. március 15.  
  4. ↑ a b c d Romano, Aja: A history of “wokeness” (angol nyelven). Vox, 2020. október 9. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  5. ↑ Mirzaei, Abas: Where ‘woke’ came from and why marketers should think twice before jumping on the social activism bandwagon (amerikai angol nyelven). The Conversation, 2019. szeptember 8. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  6. ↑ Living Blues LB#256 Page 15 (amerikai angol nyelven). digital.livingblues.com. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  7. ↑ Hess, Amanda. „Earning the ‘Woke’ Badge”, The New York Times, 2016. április 19. (Hozzáférés ideje: 2024. március 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  8. ↑ Richardson, Elaine (2018. április 19.). „#StayWoke: The Language and Literacies of the #BlackLivesMatter Movement”. Community Literacy Journal 12 (2). DOI:10.25148/CLJ.12.2.009099. ISSN 1555-9734.  
  9. ↑ Mirzaei, Abas: Where ‘woke’ came from and why marketers should think twice before jumping on the social activism bandwagon (amerikai angol nyelven). The Conversation, 2019. szeptember 8. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  10. ↑ Jr, Perry Bacon: Why Attacking ‘Cancel Culture’ And ‘Woke’ People Is Becoming The GOP’s New Political Strategy (amerikai angol nyelven). FiveThirtyEight, 2021. március 17. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  11. ↑ Marcyliena Morgan: “We Don’t Play”: Black Women’s Linguistic Authority Across Race, Class, and Gender. 1. 2020–10–08. 261–290. o. ISBN 978-0-19-084599-5 Hozzáférés: 2024. március 15.  
  12. ↑ Jr, Perry Bacon: The Ideas That Are Reshaping The Democratic Party And America (amerikai angol nyelven). FiveThirtyEight, 2021. március 16. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  13. ↑ What does the future hold for the word woke?. The New European, 2021. április 15. . (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  14. ↑ Generation Z: The Woke Generation (angol nyelven). sponsored.chronicle.com. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  15. ↑ „'Woke' and 'post-truth' added to Oxford English Dictionary”, 2017. június 27. (Hozzáférés ideje: 2024. március 15.) (brit angol nyelvű) 
  16. ↑ Butterworth, Benjamin: What does 'woke' actually mean, and why are some people so angry about it? (angol nyelven). inews.co.uk, 2021. június 26. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  17. ↑ Jr, Perry Bacon: Why Attacking ‘Cancel Culture’ And ‘Woke’ People Is Becoming The GOP’s New Political Strategy (amerikai angol nyelven). FiveThirtyEight, 2021. március 17. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  18. ↑ Luk, Johnny: Why ‘woke’ became toxic (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  19. ↑ Kilgore, Ed: Is ‘Anti-Wokeness’ the New Ideology of the Republican Party? (angol nyelven). Intelligencer, 2021. március 19. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  20. ↑ Lewis, Helen: How Capitalism Drives Cancel Culture (angol nyelven). The Atlantic, 2020. július 14. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  21. ↑ „Companies can appeal to workers and consumers with liberal messages”, The Economist (Hozzáférés ideje: 2024. március 15.) 
  22. ↑ Kanai, A. (2020. április 12.). „Woke? Affect, neoliberalism, marginalised identities and consumer culture” (angol nyelven). New Formations: a journal of culture/theory/politics 102 (102), 10–27. o. DOI:10.3898/newf:102.01.2020. ISSN 0950-2378.  
  23. ↑ Nyilas, Gergely: A woke-vírus, ami ellen be van oltva Orbán Viktor. Telex, 2021. szeptember 14. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  24. ↑ Viktor Orbán's anti-woke resistance has made him the 'splinter under the fingernail' of the EU (angol nyelven). AP News, 2024. február 3. (Hozzáférés: 2024. március 15.)