Wikipédia:Alkalmasság is szükséges

Ez egy esszé. Nem feltétlenül a konszenzust tükrözi, csak a megalkotói véleményét; a célja az, hogy ugyanazokat az érveket ne kelljen újra és újra elismételni. Ha egyetértesz az alapvető mondanivalójával, nyugodtan módosíthatod vagy átfogalmazhatod. Ha nem értesz egyet vele, írd meg egy külön esszében a saját véleményedet, és linkeld be a lap aljára.

A Wikipédia nagy projekt, sok szerkesztővel, akiknek mind megvan a saját véleményük arról, hogy is kellene csinálni a dolgokat. Ennek fényében meglepő lehet, hogy általában mégis elég hatékonyan tudunk együttműködni egymással.

Ebben szerepet játszik a Wikipédia egyik legfontosabb alapelve, a tételezz fel jóindulatot! Ez alapvetően egy jó tanács: emlékeztet arra, hogy még ha nem is értünk egyet, (általában) mindannyian azon vagyunk, hogy a szerintünk legjobb dolgot tegyük. Persze, vannak olyanok is, akik szándékosan igyekeznek tönkretenni a projektet, de velük általában viszonylag könnyű elbánni: szükség esetén technikai eszközökkel el tudjuk tiltani őket az enciklopédia szerkesztésétől, mindezt gyakran különösebb felhajtás vagy vita nélkül.

Sokkalta nagyobb egyet nem értés szokta kísérni azon szerkesztők tevékenységét, akik nem szándékosan, és gyakran tudtukon kívül ártanak a projektnek, miközben valójából segíteni szeretnének. Ezen a ponton időnként megfigyelhető a jóindulat feltételezésén alapuló (és alapvetően nagyon jó) hozzáállás egy hátulütője. Vannak ugyanis olyan szerkesztők, akik annyira magukévá tették ezt az irányelvet, hogy úgy vélik, a jóindulat önmagában elegendő ahhoz, hogy valaki hasznos szerkesztő lehessen. Ez sajnos tévedés: alkalmasságra is szükség van. Egy segítő szándékkal létrehozott katyvasz is katyvasz. Emiatt időnként szükséges lehet, hogy a közösség fellépjen olyan szerkesztőkkel szemben, akikről a viselkedési mintájuk alapján megállapítható, hogy nem képesek konstruktív közreműködésekre.

Mindannyiunk alkalmassága korlátos. Például valaki lehet, hogy remek atomfizikus, de pocsék balett-táncos, vagy éppen fordítva. Hasonló módon előfordulhat egyébként nagy tudású emberekkel is, hogy nincsenek a Wikipédia szerkesztéséhez szükséges képességek birtokában: például mert nem tudják kezelni a szerkesztőfelületet, vagy mert képtelenek a közösség többi tagjával való együttműködésre. Ezeket a szerkesztőket ahelyett, hogy alkalmatlannak vagy inkompetensnek bélyegeznénk, inkább gyengéden és méltóságteljesen kellene kisegítenünk a projektből – úgy, hogy közben ne sértsük meg őket.

A magyar nyelvű Wikipédia szerkesztőiről feltételezzük, hogy a következő tevékenységekre alkalmasak:

• Források elolvasása, és megbízhatóságuk felmérése. A Wikipédia megbízható forrásokról szóló irányelvének ismerete, és annak eldöntésének készsége, hogy egy forrásra egy cikknek mikor helyes vagy helytelen hivatkozni.
• A más szerkesztőkkel való kommunikáció, és a közösségi konszenzus szerinti szerkesztés.
• Saját készségeik és alkalmasságuk tudatában levés. Az olyan szerkesztések kerülése, amik ezeken kívül eső voltuk miatt komoly hibákat okoznak, amiket aztán másoknak kell majd kijavítani.
• A magyar nyelv írása és olvasása olyan szinten, hogy ne írjanak értelmezhetetlen szövegeket a cikkekbe, illetve hogy hatékonyan lehessen velük kommunikálni.

• Nem azt jelenti, hogy támadj le valakit csak azért, mert hibázott. A Wikipédián nagyon sok szabály és szokás van, és ezek megismerése időbe telik. Legyünk engedékenyek a szerkesztőkkel – különösen az újakkal –, és inkább segítsük őket abban, hogy fejlődjenek az enciklopédiaszerkesztésben. A hibák a wikiformátum elkerülhetetlen velejárói.
• Nem azt jelenti, hogy tökéletességet várunk el. A cikkek fejlődhetnek kis lépésekben is, nem csak világmegváltó nagy szerkesztésekkel. A kis szerkesztések a Wikipédia fontos elemei.
• Nem azt jelenti, hogy nem kellene segítenünk azoknak, akik hajlandóak lépéseket tenni a saját készségeik fejlesztéséért.
• Nem azt jelenti, hogy szerkesztőket alkalmatlannak vagy inkompetensnek kellene bélyegeznünk: ez személyes támadás, és egyáltalán nem segítőkész. Mindig a szerkesztésekről írj, ne a szerkesztőről. Fogalmazz úgy, hogy ne hozd a szerkesztőt olyan helyzetbe, hogy úgy érezze, védekeznie kell, és ne támadd őket személyükben. Ez nem segíti a fejlődést.
• Nem azt jelenti, hogy a civilizált viselkedés irányelve ne lenne érvényes az alkalmatlanságról szóló megbeszélésekben. A durva vagy támadó üzenetek egyrészt inkább elijesztik a szerkesztőket, másrészt pedig ahhoz vezethetnek, hogy a megszólított inkább tagadásba vonul, ezzel ellehetetlenítve azt, hogy felismerje a saját inkompetenciáját.
• Nem azt jelenti, hogy azon a területen, amin az adott szerkesztő tevékenykedik, feltétlenül szakértőnek kellene lenni: az alkalmasság és a szakértelem nem ugyanazt jelentik. A Wikipédia-cikkek jelentős részét lelkes amatőrök írják. Sőt, attól még, hogy valaki szakértő, nem biztos, hogy jól tud működni a Wikipédiában.
• Nem azt jelenti, hogy anyanyelvi beszélőnek kellene lenni. Apró helyesírási vagy nyelvtani hibákat bárki követhet el, és bárki javíthatja ezeket. Ha valaki nem beszél elég jól magyarul ahhoz, hogy az enciklopédia számára elfogadható szöveget hozzon létre, alternatívaként írhat a vitalapra is.

Ha egy másik szerkesztőről szerkesztései alapján úgy gondolod, a fenti értelemben véve alkalmatlan a Wikipédia-szerkesztésre, légy óvatos. Figyelj arra, hogy mi inkompetencia, és mi nem az. Ahhoz, hogy a helyzetet megfelelően kezeld, szükséges, hogy figyelmes legyél, és lehetőleg értsd meg a helyzet hátterét is.

• Visszatérő hibák: Ha egy szerkesztő újra meg újra ugyanazt a hibát követi el, nézz utána, kapott-e valaha segítséget vagy tanácsot ahhoz, hogyan kellene szerkesztenie. A legtöbb szerkesztő szeretne produktívan szerkeszteni, legfeljebb nem tudja, hogy kell. Ezért ha úgy látod, még senki nem próbált meg segíteni a szerkesztőnek, mindig legyen ez az első lépésed. Ezt kétféleképpen lehet csinálni: (1) magyarázattal vagy (2) saját jó példával elöl járva. Mindkét esetben írj a vitalapjukra, mutasd meg nekik a difflinkeket, és mellékelj linkeket vonatkozó útmutatókra vagy közösségi üzenőfalakra (Kocsmafal, mentorok). Az esetek túlnyomó többségében ennyi elegendő is lesz.
• Alkalmatlanság megállapítása: Általánosságban nem javasolt másokat alkalmatlannak vagy inkompetensnek nevezni. Bár a direkt kommunikáció előrevivő lehet, lehet úgy is direkten fogalmazni, hogy az ne legyen bántó. Ha valakinek azt mondod, hogy a munkájuk inkompetenciára vall, gyakran inkább védekező állásba mennek át, ezáltal pedig kevésbé lesznek vevők a konstruktív kritikára.
• Ha minden kötél szakad: A blokkolás vagy kitiltás mindig a legutolsó lépcsőfok kell legyen, amikor már minden más megoldási módszer ki lett próbálva és elbukott. Ritkán, de előfordul, hogy ezek ellenére egy szerkesztő nem mutat arra utaló jelet, hogy képes lenne az enciklopédia standardjeinek megfelelően szerkeszteni: ekkor csupán a blokkolás, esetleg bizonyos tevékenységektől való eltiltás vagy a kitiltás maradnak mint lehetőségek arra, hogy a szerkesztő a lehető legkevesebb kárt okozhassa az enciklopédia számára.

• Dunning–Kruger-effektus

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikipedia:Competence is required című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.