Wikipédia:Reklám a Wikipédiában

Azok az egyértelműen reklámcélú szöveget tartalmazó cikkek, amelyek a nevezetesség követelményeinek nem tesznek eleget, azonnali törlés keretében törölhetőek.

Ha a cikk tárgya nevezetes, akkor is követelmény, hogy a cikk a tárgyát sokoldalúan és kiegyensúlyozottan mutassa be reklám helyett. Ennek megfelelően a reklámtartalmú cikkeket át kell írni, ki kell egészíteni. Ha azonban egy cikk olyan mértékben kiegyensúlyozatlan, hogy csak teljes újraírással lenne javítható, akkor egy törlési megbeszélés keretében törölhető.

Ha ismétlődően és figyelmen kívül hagyva a Honlap részben leírtakat több regisztrált, vagy regisztrálatlan szerkesztő is szertehint egy webcímet a Wikipédia cikkeiben, akkor a kérdéses link felvetethető az ún. feketelistára: MediaWiki:Spam-blacklist. Ha csak egy szerkesztő teszi ezt, akkor elegendő vele szemben eljárni.

Átmenetileg az egész szöveg, vagy egy részének reklám jellegét a {{reklám}}^(?) sablonnal is megjelölhetjük.

"Gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő (a továbbiakban: reklám)." (1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről)

A reklám olyan közlemény, amely áruk megvásárlására, illetve szolgáltatások igénybevételére ösztönöz, közvetlenül vagy közvetve.

vagy

A reklám a rendelkezésre álló információ olyan jellegű, tudatos csoportosítása és közlése, amely egy termék vagy szolgáltatás tényszerű bemutatásán túllépve, annak fokozott fogyasztására ösztönöz abból a célból, hogy a terméket gyártó illetve forgalmazó-, vagy a szolgáltatást nyújtó vállalkozás nagyobb haszonra tegyen szert.

Az „önreklám” nem kereskedelmi jellegű reklám, ezért más szabály vonatkozik rá, lásd A Wikipédia nem az első közlés helye.

A propaganda meghatározott eszmék, nézetek, vélemények terjesztése, illetve kísérlet ezek igazáról való meggyőzésre.

A közvetlenül propagandajellegű szövegek törölhetők. De: propagandajellegű idézetek megfelelő környezetben, az idézés szokásos terjedelmét (összes szöveg 1-5%-a) meg nem haladó mértékben megtarthatók vagy a Wikidézetbe sorolhatók.

A szöveg üzenete illetve stílusa alapján reklámjellegűnek minősülhet. A reklámszöveg nem semleges: olyan dicséreteket tartalmaz vagy burkolt elmarasztalásokat, amelyek elősegíthetik, hogy X márkáról kedvezőbb kép alakuljon ki, Y-ról negatív.

Ugyancsak reklámjellegű szöveg egy cég társadalmi hivatásának ecsetelése, főleg akkor, ha a konkurencia is felvállal hasonló elveket és gyakorlatot.

Az ún. összehasonlító reklám esetenként külön-külön vizsgálandó. Ennek lényege pl. 10 különféle márkájú margarin élettani hatásának adatokkal történő bemutatása. Ha az adatok megfelelnek a valóságnak, az ilyen összehasonlító reklám megengedhető, ha viszont nem, az tisztességtelen versenycselekménynek minősülhet.

Üzenet: a szócikk úgy mutatja be az árut illetve szolgáltatást, mintha csak ez lenne jelen a piacon. A szócikk címének különös jelentősége van. Ha pl. a Wankel-motor szócikk kizárólag a Mazda RX-7-ről vagy RX-8-ról szól, azt a benyomást kelti, hogy más nem is foglalkozna Wankel-motorral. Ez így a Mazda cég reklámja. Ugyanaz a szöveg, Mazda v. Mazda RX-7 nevű szócikkben viszont korrekt, főleg, ha belső linkkel utal a Wankel-motorra.

Természetesen a megfelelő források magadása, a valóság bizonyítása esetén nem reklám az, hogy valakinek a világújdonságát, főleg szabadalmát bemutatjuk.

A stílus témakörönként eltérő módon lehet reklámjellegű.

Pl. kistelepülések szócikkeinél gyakran olvashatunk dicsérő jelzőket és egyéb, idegenforgalmi propagandában szokásos szövegeket (szerkesztőink, sajnos, gyakran másolgatnak a "nézzen el hozzánk!" üzenetű települési honlapokról).

Reklámjellegű lehet a közvetlen, csevegő stílus is.

• Az enciklopédiát az különbözteti meg az egyes témák kézikönyveitől, útmutatóitól, hogy arra törekszik: tartósan közérdekű információt adjon, a téma valamennyi részletének közlése helyett.
• Ha valaki például a Ford Motor Company 1903. évben foglalkoztatott valamennyi dolgozójának nevét, születési-halálozási évszámát feltünteti, ez ugyan egyáltalán nem reklámozza a céget vagy termékeit, ám az 1-2 jelentősebb személyen túl mindenképpen felesleges egy enciklopédiában (még akkor is, ha szerzői jogi aggályok nincsenek).
• Ugyancsak lényegtelen egy légitársaság úti céljainak, egy autógyár szervizállomásainak stb. teljes listája.

A cégek lényegtelen adatai ezért akkor is törlendők, ha nem reklámjellegűek.

A Wikipédia egyre gyakrabban válik olyan felhasználók célpontjává, akik pusztán a saját weboldaluk látogatottságát kívánják növelni. A szerkesztői közösség azonban meg szeretné előzni a Wikipédia "linkfarmmá" alakítását, ezért néhány alapelvben egyezett meg. Ezek közül a legfontosabbak:

• cikkeink ne azért tartalmazzanak más honlapra mutató hivatkozásokat, hogy azokra tereljük az olvasókat;
• egy külső lap címét csak akkor tüntetjük fel,
  • ha az illető lap tartalma a cikk szövegének alapjául szolgált,
  • vagy ha a lap szövege az enciklopédia-cikkbe illő fontos kiegészítések forrása lehet,
  • vagy ha ugyan szorosan a témába vágó és különösen hasznos, de természetük vagy mennyiségük folytán a cikkbe át nem emelhető információkat tartalmaz,
• a szövegek hitelességének érdekében kívánatos az egyes állítások forrását feltüntetni, és ez természetesen egy honlap is lehet, de ennek az illető szövegrészhez kapcsolódó lábjegyzetben a helye;
• ha a cikk tárgyának van egy hivatalos honlapja, akkor annak a főoldalát is tüntesse fel a cikk, de az egyes állítások alátámasztásául közölt hivatkozások arra a lapra mutassanak, ahol a forrásul vett információ található.