Ebből az alkalomból egy olyan témával kívánunk foglalkozni, amely a társadalom különböző szektorai számára nagyon fontos és érdekes. A Warrendale (Oregon) olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár mai befolyása miatt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Warrendale (Oregon) jelentőségét és jelentését, és mélyreható elemzést kínálunk a különböző területeken gyakorolt következményeiről és befolyásáról. További információkat fogunk megtudni a Warrendale (Oregon)-ről és annak különböző összefüggésekben gyakorolt hatásáról, így olvasóink jobban megérthetik ezt a témát.
Warrendale | |
![]() | |
A Tahoma és Dalles City gőzhajók Benjamin A. Gifford 1902-es fotóján | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | ![]() |
Állam | Oregon |
Megye | Multnomah megye |
Rang | önkormányzat nélküli település |
Irányítószám | Lista 97014 |
Körzethívószám |
|
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 17 m |
Időzóna | |
Azonosítók | |
GNIS | 1151915 |
GeoNames | 5759276 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Warrendale az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Multnomah megyéjében elhelyezkedő önkormányzat nélküli település.[1]
Névadója Frank M. Warren Sr., az oregoni konzervipar úttörője, aki a Titanicon hunyt el.[2]
A posta 1894 és 1942 között működött. A vasútállomás 1916-ban nyílt meg.[2][3]
1915-ben két konzervgyár és egy papírgyár működött itt. A diákok a dodsoni általános iskolában tanultak.[4] Az 1870-es években megnyílt konzervgyár a Columbia folyó térségének legjelentősebb létesítménye volt. A Hamilton-szigetnél lehalászott lazacot villamossal juttatták célba; a pálya maradványai Fort Cascadesnél ma is láthatóak. A villamosvonal 1930-ig, a halgyűjtő 1934-ig működött.[5]
A bonneville-i gátat eredetileg itt tervezték megépíteni.[6]
Az 1996. februári földcsuszamlásban több ház is összedőlt, a közút és a vasút egy szakasza pedig járhatatlanná vált.[7][8]
Warrendale-ben élt Frederick H. Kiser fotós, aki fivérével, Oscar H. Kiserrel 1903-ban stúdiót alapított.[9] A cég 1905-ben Portlandbe költözött; Oscar Kiser novemberben hunyt el.[10] A testvérek szülei tulajdonában volt a helyi hotel.[9] Fred Kiser volt a Lewis–Clark-expedíció századik évfordulójára rendezett kiállítás fotósa, és a helyi vasút fotósaként nevezetes volt.[11]