Ebben a cikkben a Vína lenyűgöző világát tárjuk fel, kitérve annak jelentésére, eredetére, a mai társadalomra gyakorolt hatására és a különböző területeken betöltött relevanciájára. A Vína évtizedek óta kutatások és viták tárgya, és jelenléte egyre jelentősebbé vált mindennapi életünkben. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a technológiára gyakorolt hatásáig a Vína nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is döntő szerepet játszik abban, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Vína-hez kapcsolódó számos szempontot, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Vína | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 312.322 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vína témájú médiaállományokat. |
A vína az indiai szubkontinens kordofon hangszercsaládját foglalja magába.[1][2] Ezek az ősi eredetű hangszerek sokféle variációvá fejlődtek, mint például lantok, citerák és ívhárfák.[3]
Az észak-indiai dizájn, amelyet a hindusztáni klasszikus zenében használnak, egy csőcitera.[3] A hárfa-vína eltűnésével párhuzamosan erősödött meg a citera- vagy „tökvína” elterjedése és kifejlődése.[4] Mai meglehetősen testes változata két kiüregesített tök hangzótesttel és a közéjük elhelyezett rúddal készül, amelyen három-öt húr feszül és hídszerű érintők találhatók; a hangolókulcsok oldalt helyezkednek el.[5] A zenész, ha úgy kívánja, a szabad kezének ujjaival megállítja a rezonáló húrokat. A húrokat körömmel pengetik, de nem ritka a plektrumos játékmód sem. A vína virtuóz szólóhangszer, játékát más hangszerek, leggyakrabban az ütők csak kiegészítik.[5]
A modern korban a vína már általánosan a szitár helyébe lépett az észak-indiai előadásokon.[1][3]
A mitológiában Szaraszvatí istennő alakjához kapcsolódott.