Vyšehrad kazamatái
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Vyšehrad kazamatái-et, egy olyan témát, amely az utóbbi időben nagy érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Vyšehrad kazamatái olyan probléma, amely bármilyen korú és hátterű embert érint, és relevanciája és elérése számos területre kiterjed, a politikától és a gazdaságtól az egészségig és a jólétig. Ahogy elmélyülünk ebben a témában, megvizsgáljuk annak számos oldalát, és megvizsgáljuk a társadalom egészére gyakorolt hatásait. A Vyšehrad kazamatái eredetétől jelenlegi hatásáig olyan téma, amely alapos figyelmet és részletes elemzést érdemel. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon a Vyšehrad kazamatái-ről és annak fontosságáról a mai világban!
| Vyšehrad kazamatái | |
 | |
| A Gorlice terem | |
| Település | Prága |
| Hely | Vyšehrad |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1742 |
| Megnyitás | — |
| Rekonstrukciók évei | 1743, 1743 után |
| Bezárás | — |
| Lebontás éve | 1866 |
| Lebontás oka | elavult |
| Típus | erődítmény |
| Felhasznált anyagok | tégla |
| Tervező | Berdiquieri(?) hadmérnök |
| Építész(ek) | Berdiquieri(?) hadmérnök |
| Vállalkozó(k) | François Marie de Broglie tábornagy |
| Kivitelező | 1. francia hadsereg |
| Tulajdonos | — |
Vyšehrad kazamatáit (Vyšehradské kasematy) az 1650-es évek második felében épített barokk erőd korszerűsítésére építették az osztrák örökösödési háború idején. Tényleges katonai alkalmazásukra nem került sor. A folyosórendszer megmaradt részeit turisztikai célra hasznosítják.
Történetük
Vyšehrad újkori katonai célú átalakítását 1654-ben kezdték el különféle téglaépítményekkel. A dombot város erődítésének részeként barokk erőddé alakították.[1] A kazamatarendszert az első sziléziai háborúban a várost elfoglaló bajor–szász–francia csapatok építették ki. Használatukra azonban nem került sor, ugyanis a körülzárt, éhező franciák 1742. december 16. 17. közti éjjelen kitörtek az ostromlott városból, majd a hátramaradt védők december 26-án megadták magukat.[2]
A második sziléziai háború elején a poroszok foglalták el a várost. Elkezdték bővíteni a kazamatarendszert, de utánpótlási gondjaik miatt hamarosan kénytelenek voltak visszavonulni Észak-Csehországba.[2] 1744 novemberében, amikor a poroszok elhagyták Prágát, fel akarták robbantani az erődöt. Ehhez 133 hordó lőport helyeztek el a folyosókon, és a robbantó szerkezet két kapcsolóját az utolsó katonának kellett volna működésbe hoznia. Három bátor vysehradi férfi azonban lement a kazamatákba, ahol megtalálták és hatástalanították a kapcsolókat. Bátor tettüket Mária Terézia járadékkal jutalmazta.[3]
A poroszok által megkezdett építkezést a visszatérő osztrákok folytatták, illetve fejezték be.[3] Katonai használatukra soha nem került sor. A már több mint 200 éves, ódon erődítések nagy részét 1866-ban lerombolták. Csak néhány bástyafal maradt meg, ezek tetején kellemes sétányt alakítottak ki.[1] A kazamatarendszer megmaradt darabját feltárták és részben kiépítették.[3]
Felépítésük
Az erődfalakba épített ágyúállásokat körülbelül 2 méter magas és 1,5 méter széles folyosók kötik össze. Az egykor kiterjedt folyosórendszerből a látogatók most körülbelül 1 kilométert járhatnak be — közte a Gorlice teremmel, ahol a katonák gyülekezőhelye volt. Itt szobrokat állítottak ki, köztük néhányat a Károly híd eredeti szobrai közül.[3]
A rendszer eredeti villanyvilágítását a híres cseh feltaláló, villamosmérnök és vállalkozó Frantisek Krizik építette. Bár a rendszer már nem működik, fennmaradt darabjai megtekinthetők.[3]
Látogatásuk
Nyitvatartás:
- április–október: mindennap 9:30-18:00
- november–március: naponta 9:30-17:00
Belépődíjak 2024-ben:
- alap 30 CZK,
- kedvezményes 20 CZK,
- családi 60 CZK,
- 6 éves kor alatt ingyenes.
A folyosórendszer akadálymentesen bejárható, de célszerű kísérővel menni, mert a padló egyenetlen.
Jegyzetek
Források
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 157.
- ↑ Adolf Bachmann: Adolf Bachmann: Csehország története 1648-tól 1848-ig
- ↑ Casemate at Vysehrad: Casemate at Vysehrad. In: Prague attractions — Prague „most wanted”