Vuvuzela
A mai világban a Vuvuzela a társadalom széles rétegei számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a társadalmi környezet változásaival a Vuvuzela egyre fontosabbá vált, és a mindennapi élet alapvető aspektusait érinti. Akár kutatási tárgyként, akár nyilvános viták főszereplőjeként, akár a különböző területeken zajló átalakulások mozgatórugójaként, a Vuvuzela jelentős befolyást gyakorol arra, ahogyan az emberek érzékelik a világot és hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Vuvuzela hatását és jelentőségét a kortárs társadalomban, elemezve következményeit és hatókörét a mai élet különböző területein.
| Vuvuzela | |
_supporter_J3b.jpg) | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 423.121.12 |
| Hangminta | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vuvuzela témájú médiaállományokat. | |
A vuvuzela (zulu eredetű szó, jelentése: vú-vú hangot kelteni; ismert még lepatata (tswana nyelven), vagy darázskürt néven) egy dél-afrikai kürt. A tölcséres fúvókájú hangszerek családjába tartozik, kúpos furatú, B hangolású. Tipikusan 60–65 cm hosszú, de leghosszabb példányai az egy métert is elérik. Általában futballmérkőzéseken fújják a szurkolók.
Az 1990-es években még bádogból készült, 2001-ben a dél-afrikai Masincedane Sport cég kezdte el tömegesen gyártani műanyagból. A hangszerek körülbelül 3-4 euróba kerülnek. A két nagy dél-afrikai futballcsapat, a Kaizer Chiefs és az Orlando Pirates mérkőzéseinek jellemzője a vuvuzela használata. A Kaizer szurkolóinak sárga, míg az Orlandóéinak fekete-fehér vuvuzeláik vannak.
A 2009-es konföderációs kupán sok külföldi szurkoló és tévénéző kritikáját váltotta ki a hangkeltő eszköz zümmögésre hasonlító erős hangja.[1] A dél-afrikai futballrajongók szerint ugyanakkor a több ezer vuvuzela izgalmas légkört teremt a stadionban, csakúgy mint más országokban a dobok, trombiták. Csakhogy a vuvuzelák hangja 127 decibelnél nagyobb erősségű is lehet, azaz hangosabb például a játékvezető sípjánál (ezek általában 120 decibelre vannak kalibrálva), és a szurkolói dobokénál is (amik szintén kb. hasonló hangerőre képesek), valamint a síp és a dobok általában nem szólnak folyamatosan.[2] További probléma, hogy a folyamatos, hangos zaj a játékosok koncentráció-képességét is ronthatja, különösen annak ismeretében, hogy a bíró sípját sem feltétlenül hallják meg, további extra figyelemre van szükségük. A hangszerrel elkövetett bántalmazások miatt 2008 júliusáig be volt tiltva a használata, azonban ekkor újra engedélyezték. Az ellenzői közül sokan kérték a nemzetközi labdarúgó-szövetséget, a FIFA-t, hogy a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra tiltsa be a hangszert, a világbajnokság alatt a tévécsatornák is tiltakoztak a zaj miatt.[1][3][4] A vb szervezőbizottságának szóvivője ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy ez része a kultúrának és a világbajnokság ünneplésének.[5]
Később világszerte sok helyen, Magyarországon három futballpályán betiltották a kellemetlen hangú darázskürtöt.[6]
Jegyzetek
- ↑ a b A vuvuzelának „hála”, rémálommá válhat a jövő évi világbajnokság
- ↑ „Vuvuzela”, metropol.hu, 2010. június 10.. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Fifa gives Vuvuzelas thumbs up
- ↑ „A vuvuzela kiirtja a szurkolást, betilthatják”, sportgeza.hu, 2010. június 13. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ „Nem tiltják be a vuvuzelát”, sportgeza.hu, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Három magyar pályán is tilos a vuvuzela Archiválva 2010. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Nemzet, 2010. július 24.
További információk
- Élőben a darázsfészekből (videó)
- Örüljünk, hogy nem fémből van – a Zeneakadémián járt a vuvuzela – Dr. Pap János zenei akusztikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensének írása. In: Origo, 2010. június 23.
