Volta-tó
Manapság a Volta-tó olyan téma, amely sok ember életében jelen van. A technológia és az információ gyors fejlődésével a Volta-tó sok ember számára érdekes ponttá vált szerte a világon. A társadalomra gyakorolt hatásától a személyes relevanciáig a Volta-tó nagy vitát váltott ki, és felkeltette a különböző területek szakértőinek érdeklődését. Ebben a cikkben a Volta-tó-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai jelentőségét.
| Volta-tó | |
 | |
| Ország(ok) | Ghána |
| Vízgyűjtő terület | 385 180 |
| Elsődleges források |
|
| Elsődleges lefolyások | Volta |
| Hosszúság | 550 km |
| Felszíni terület | 8502 km2 |
| Legnagyobb mélység | 75 m |
| Víztérfogat | 148 km3 |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Elhelyezkedése | |
 Volta-tó
Pozíció Ghána térképén
| |
 é. sz. 7° 24′, k. h. 0° 12′7.400000°N 0.200000°EKoordináták: é. sz. 7° 24′, k. h. 0° 12′7.400000°N 0.200000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Volta-tó témájú médiaállományokat. | |
A Volta-tó 8502 km² területű mesterséges tó, amivel Ghána legnagyobb tava. Duzzasztógátja 1965-ben készült el, s ekkor jött létre a világ második legtöbb vizet (mintegy 148 km³) tároló mesterséges tava.[1]
Jegyzetek
- ↑ Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 266. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
