Napjainkban a Vincze Sándor olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Vincze Sándor olyan témának bizonyult, amelyet érdemes megvizsgálni és megvitatni. Hatalmas hatókörével és jelentős befolyásával nem meglepő, hogy a Vincze Sándor számos vita és beszélgetés középpontjában áll. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vincze Sándor jelentőségét, és azt, hogy miként alakította világunkat oly módon, ahogy azt talán nem is sejtjük. Gazdag történetétől a jövőbeli vonatkozásaiig nem kétséges, hogy a Vincze Sándor továbbra is sokak érdeklődésére tart számot a közeljövőben.
Vincze Sándor | |
Született | 1886. július 3. Sátoraljaújhely |
Elhunyt | 1946. (59 évesen) USA |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | népbiztos (1919–) |
Vincze Sándor (eredetileg Weinberger) (Sátoraljaújhely, 1886. július 3. – USA, 1946.) hírlapíró, magánzó.
Apja Weinberger József, anyja Bischbaum Gabriella volt. Kolozsvárott a helyi szociáldemokraták egyik vezetője volt, 1918-ban erdélyi helyettes kormánybiztossá nevezték ki. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt Preusz Mór és Dienes László mellett fővárosi népbiztos volt (a Fővárosi Népbiztosság vezetője), s ő felügyelte a közlekedési, közegészségügyi, építési, elnöki osztályokat. A kommün alatti szerepe miatt 1919. augusztus 13-án letartóztatták, ám augusztus 25-én már szabadlábra helyezték. Bécsbe emigrált, ahonnan Kondor Bernáttal szitkozódó levelet írt Lukács György ellen.[1] Még ugyanebben az évben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, s itt is halt meg 1946-ban.