Veszélyhelyzet

Ez a cikk a Veszélyhelyzet témával foglalkozik, amely a jelenlegi kontextusban kulcsfogalom, amely a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A Veszélyhelyzet egyre nagyobb érdeklődés témává vált, mivel relevanciája különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a kultúráig és a társadalomig. A feltárás során a Veszélyhelyzet számos aspektusát elemzik, az eredetétől és fejlődésétől a modern világban való következményeiig és alkalmazásaiig. Különböző kontextusokban gyakorolt ​​hatását, valamint a témával kapcsolatos szempontokat és vitákat részletesen megvizsgáljuk. Egy kimerítő elemzéssel igyekszünk rávilágítani a Veszélyhelyzet fontosságára és összetettségére ma.

 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Nem tévesztendő össze a következővel: Vészhelyzet.

A veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe.

Szabályozása

Az alaptörvény szerint

A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
– Magyarország alaptörvénye, 53. cikk (1)

Részletesen a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény tartalmazza a veszélyhelyzet esetén alkalmazandó szabályokat.[1]

Kihirdetése

Veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány rendelettel jogosult. A veszélyhelyzet alatt kibocsátott kormányrendeletek 15 napig érvényesek, melyeket az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthat. A veszélyhelyzetet a Kormány megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Megszűnésével a Kormány rendeletei hatályukat veszítik.

Kihirdetésére okot adhat:[2]

Tartalma

Az alaptörvény meghatározza, mely jogok korlátozhatók és melyek nem korlátozhatók veszélyhelyzetben.

Korlátozható jogok

Nem korlátozható jogok

Nem korlátozható továbbá

Rendkívüli intézkedések

Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletei felülírhatnak bizonyos törvényeket.

A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
– Magyarország alaptörvénye, 53. cikk (2)

Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait.

Rendkívüli intézkedés lehet például:[3]

  • a közlekedés korlátozása vagy megtiltása,
  • rendezvények betiltása,
  • kijárási tilalom bevezetése,
  • kitelepítés a szükséges időtartamra,
  • az ország területére való belépés, átutazás, ott-tartózkodás vagy kilépés engedélyhez kötése,
  • szesztilalom bevezetése,
  • élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép, ingatlan igénybevétele, ingatlan bontása.

Története

Első kihirdetése

A kormány 2020. március 11-én 15 órától (CET) (40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet) Magyarország egész területén a koronavírus-járvány miatt hirdette ki.[4] 2020. június 18-án a veszélyhelyzet megszűnt, helyette „járványügyi készültséget” vezetett be a kormány.[5]

Kihirdetését alkotmányjogászok alkotmány-ellenesnek tartották.[6]

Második kihirdetése

2020. november 4-étől (CET) (478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet) Magyarország egész területén ismét a koronavírus-járvány miatt hirdették ki.[7][8]

Harmadik kihirdetése

A veszélyhelyzetet harmadjára 2022. május 25-én, az orosz-ukrán háború kapcsán hirdették ki.[9] Mivel a 2021. évi XCIII. törvény 82/A. §-a értelmében[10] a veszélyhelyzet kihirdetésére az Országgyűlés legfeljebb 180 napra adhat felhatalmazást, a veszélyhelyzet 2024. május 23-áig terjedő hatállyal való kihirdetésére a kormány 2023. november 6-án újra felhatalmazást kapott;[11] így a veszélyhelyzet feltehetőleg legalább e napig továbbra is érvényben marad.

Jegyzetek

  1. ↑ 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról – Net.jogtár.hu
  2. ↑ 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 44. § – Net.jogtár.hu
  3. ↑ 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 49., 50. és 51. § – Net.jogtár.hu
  4. ↑ 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről PDF – Magyar Közlöny, 2020. évi 39. szám (2020. március 11.), 1354. o.
  5. ↑ Veszélyhelyzet megszüntetése 2020. júniusában – Magyar Közlöny, 2020. évi 144. szám (2020. június 17.), 3652. o.
  6. ↑ Szente Zoltán: A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái (PDF). (Hozzáférés: 2020. december 28.)
  7. ↑ A Kormány 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről PDF – Magyar Közlöny, 2020. évi 237. szám (2020. november 3.), 7572. o.
  8. ↑ Éjfél óta újra veszélyhelyzet van. (Hozzáférés: 2020. december 28.)
  9. ↑ Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. telex.hu, 2022. május 24. (Hozzáférés: 2022. május 24.)
  10. ↑ 2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról
  11. ↑ Döntött az Országgyűlés, meghosszabbítják a veszélyhelyzetet

Források

Kapcsolódó szócikkek

  • jog Jogi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap