Verduni szerződés | |
Aláírás dátuma | 843. augusztus 10. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Verduni szerződés témájú médiaállományokat. |
Nagy Károly unokája, Lothár örökölte apjától az egész Frank Birodalmat a császári címmel együtt. A testvéreivel folyó örökösödési viták polgárháborúba sodorták a túlélő fivéreket, akikkel azonban kénytelen volt megosztani a birodalom területét. A 843-ban kötött verduni szerződés I. Jámbor Lajos frank császár három fia között létrejött egyezmény a Frank Birodalom felosztásáról. Károly kapta a mai modern Franciaország nagyrészét magába foglaló nyugati területeket, Lajos a mai modern Németország nagyrészét magába foglaló keleti területeket (Pannoniával és Alsó-Pannoniával), Lothár pedig Németalföld, Elzász, Lotaringia, Provence és Lombardia területeit. A három király egyenlő volt. Lothar megőrizte a császári címet, amely elvesztette az egyetemes jellegét, a császári főváros Aix-la-Chapelle-ben (mai Aachen, Németország) volt.
A legidősebb fiú, I. Lothár háborúban állt testvéreivel szemben, apjuk I. Lajos frank császár 840-ben bekövetkezett halála óta. A fontenoy-i csatában azonban (841) vereséget szenvedett. Testvérei, II. (Kopasz) Károly és II. (Német) Lajos 842. február 14-én megerősítették szövetségüket a strasbourgi esküvel, amelyben szerződést kötöttek Lothár ellen. Lothár ezt követően már késznek mutatkozott a tárgyalásra.
843-ban a három uralkodó 110 fős küldöttsége előtárgyalásokat folytatott a koblenzi Szent Kasztor-bazilikában. Ezen tárgyalások eredménye nem maradt meg írásos formában, de tudható, hogy nagyapjuk Nagy Károly birodalma, a Frank Birodalom három részre osztásáról való megegyezéssel zárult.
A fentiek szerint:
Ez a hármas felosztás azonban csak rövid ideig állt fenn. Már 855-ben felosztották a középső királyságot, s mivel ezek a területek semmilyen politikai egységet nem alkottak, hamarosan városok és hercegségek laza halmazává bomlott szét. Ezután a 870-es merseni, valamint a 880-as ribemont-i szerződés további felosztásokról rendelkeztek.
A felosztások ellenére a Karoling-birodalmat névlegesen és ideológiailag még mindig egységnek tekintették. A felosztások csupán a királyi családon belüli uradalmi területekre vonatkoztak, nem a birodalom valódi felosztására. Mégsem látszódott esély az újraegyesítésre.
A verduni szerződést nem szabad csupán a hanyatlás és a bomlás jeleként értelmeznünk: figyelembe kell venni azon frank hagyományt, amely szerint – a primogenitúra elvének ellentéteként – a területek és a hatalom megosztandó a fiúutódok között. Lothár halála után fiai mégtovább osztották háromfelé a Középső Frank Királyság területét: Itália, Lotaringia és Provence területére.
A Karoling-ház uralkodói |
---|
Pipinidák |
|
Arnulfingok |
|
Karolingok |
|
A verduni szerződés (843) után |
|
Nemzetközi katalógusok |
|
---|