A mai világban a Venus Express nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Különféle területeken vita és vita tárgyává vált, legyen szó személyes, szakmai vagy tudományos szinten. A Venus Express hatása jelentős mértékben érezhető a társadalomban, ellentmondó véleményeket generált, és olyan kutatásokat és tanulmányokat indított el, amelyek mélyebben próbálnak elmélyülni a következményeiben. Megalakulása óta a Venus Express emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, valódi érdeklődést váltva ki, és arra motiválta a szakembereket és szakértőket, hogy foglalkozzanak a különböző szempontokkal és dimenziókkal. Ebben az összefüggésben fontos teljes mértékben feltárni a Venus Express mai szerepét és a mindennapi életre gyakorolt hatását, valamint elgondolkodni a jövőbeni vetületén.
Venus Express | |
![]() | |
A Venus Express a Vénusz mellett (művészi elképzelés) | |
Ország | Európa |
Űrügynökség | ![]() |
Gyártó | Astrium |
Küldetés típusa | orbiter |
NSSDC ID | 2005-045A |
Küldetés | |
Célégitest | Vénusz |
Indítás dátuma | 2005. november 9. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása |
Hordozórakéta | Szojuz–FG |
Megérkezés | 2006. április 11. |
Meghosszabbítás | 2014. november 28. |
Időtartam | Bolygóközi repülés: 150 nap |
Az űrszonda | |
Tömeg | 1270 kg |
Pálya | 66 000 / 200 km, majd 2014 közepétől 135 km |
Inklináció | 90° |
Periódus | 24 óra |
Hivatalos weboldal | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Venus Express témájú médiaállományokat. |
A Venus Express az Európai Űrügynökség első űrszondája a Vénusz kutatására. A Mars Express és a Rosetta űrszonda tartalékműszereinek felhasználásával építették meg. Felépítésében hasonlít a Mars Expresshez. A szonda bizonyítékokat talált, hogy a Vénusz geológiailag még aktív.[1]
Az űrszonda 2005. november 1-jén indult a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Szojuz–FG hordozórakétával.
2006. április 12-én pályára állt a Vénusz körül. Ehhez 50 percen át használta főhajtóművét, 25 000 km/h-ra csökkentve a bolygóhoz viszonyított 29 000 km/h-s sebességét. Az 590 kilogramm hajtóanyag nagy része elégett, ami csökkentette a szonda összsúlyát.[2]
Az ESA illetékes tudományos programbizottsága 2007. február végén hosszabbította meg a küldetést 2009 közepéig.[3] 2008 júliusában megkezdték a szonda pályamagasságának csökkentését, így a szonda lassulásával mérni tudják a felsőlégkör által kifejtett légellenállást, így annak sűrűségét.[4]
2009. február 4-én december 31-ig meghosszabbították az űrszonda küldetését, majd a dátumot kitolták 2014-ig. A hosszabbítás alatti feladatai többek között: a klíma működésének jobb megértése, a feltételezett aktív vulkanizmus keresése a felszínen.
2014. november 28-án a szonda hivatalosan befejezte a mintegy nyolcévnyi küldetését, mert a hajtóművei működtetéséhez szükséges üzemanyag elfogyott. Ennek hiányában a szonda nem tudja a Föld felé irányítva küldeni a még esetleg rendelkezésre álló adatokat. A szondát 2014 nyara folyamán szándékosan alacsonyabb pályára állították, hogy adatokat nyerjenek a Vénusz alacsonyabb légrétegeiről is, továbbá, hogy tapasztalatokat szerezzenek a légkör fékező hatásáról a későbbi küldetések számára.[5]
A Venus Express SPICAV műszere 2011-ben vékony ózonréteget fedezett fel a Vénusz légkörében, mintegy 100 km-es magasságban. Az ózon sűrűsége a földi ózonréteg ezredrésze lehet, vastagsága 5–10 km.[6]