Vende Aladár

A mai világban a Vende Aladár olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. Évtizedek óta a Vende Aladár különböző területeken végzett tanulmányok és kutatások tárgya, és rengeteg információ és vélemény született a témában. A Vende Aladár fontosságát tükrözi a társadalomra gyakorolt ​​hatása és a mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatása. Ebben a cikkben a Vende Aladár-hez kapcsolódó különböző szempontok elemzését és megvitatását javasoljuk, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Vende Aladár
SzületettHirschler Samu
1856. április 12.
Pápa
Elhunyt1927. augusztus 9. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása

Vende Aladár, született Hirschler Samu[1] (Pápa, 1856. április 12. – Budapest, Erzsébetváros, 1927. augusztus 9.)[2] újságíró, szerkesztő.

Élete

Hirschler Lipót és Fleischmann Sarolta fia. Szülei Pápán jómódú kereskedők voltak. A családi hagyomány szerint a franciaországi Vendéből származtak. A középiskolái elvégzése után Pápán és Budapesten ügyvédi irodákban gyakornokoskodott, majd hirlapíró lett. Hosszabb ideig a Hirlaptudósító, a Gyorsfutár és a Hircsarnok, majd az Egyetértés napilap munkatársa volt. Később egy ideig a Magyar Kereskedők Lapja és az Ipartársulati Lapok munkatársa és szerkesztője volt. 1890. augusztus 19-én a Terézvárosban kikeresztelkedett a római katolikus vallásra, és felvette a Vende családnevet.[3] Részt vett Fenyvesy Ferenc országgyűlési képviselő által 1891-ben indított Magyar Ujság politikai napilap szervezésében, annak kiadóhivatali főnöke és munkatársa volt. A Magyarország Vármegyéi és Városai monográfiasorozat segédszerkesztője, majd szerkesztője lett. Leginkább a községek történetével, a néprajzi, régészeti és genealógiai részekkel foglalkozott és a fejezeteket több kötet számára maga írta a helyszínén személyesen végzett kutatásai alapján. Öngyilkosságot követett el gázmérgezés által.

Felesége Halász Eszter volt, Halász Dávid órás és Meixler Hanni lánya, akivel 1881. augusztus 17-én Budapesten kötött házasságot.[4]

Művei

  • Szatmár vármegye községei. In: Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. . (Magyarország vármegyéi és városai)
  • 1907 Komárom vármegye községei. In: Borovszky Samu (szerk.): Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város.
  • Gömör-Kishont vármegye községei. In: Gömör-Kishont vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. . (Magyarország vármegyéi és városai) 25–107.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 3488/1890. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 4. oldal 38. sor
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1137/1927. folyószáma alatt.
  3. ↑ Keresztelési bejegyzése a terézvárosi római katolikus keresztelési akv. 927/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség esketési akv. 290/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 3.)

Források