A mai világban a Vének tanácsa olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Vének tanácsa továbbra is nagyon fontos téma ma is. A Vének tanácsa-ről sok mindent kutattak és írtak az évek során, és relevanciája cseppet sem csökkent. A Vének tanácsa eredetétől a modern világban való megjelenéséig továbbra is tanulmányok és kutatások tárgya a különböző tudományágakban. Ebben a cikkben a Vének tanácsa különböző aspektusait és a mai világban betöltött fontosságát vizsgáljuk meg.
A vének tanácsa az ókortól idős tagokból álló, meghatározott döntési hatáskörrel rendelkező testületekre utalt. A mai joviális szóhasználatban egyre inkább csak idős, tapasztalt emberek, gyakran önálló testületet nem képező, csoportját jelenti.
Gerúszia volt a neve Spártában és Krétán a vének tanácsának, amelynek a két király és 28, hatvanadik életévét betöltött spártai vén (geron) volt a tagja. Az apella választotta őket. Széles körű jogi hatalma volt: ez volt az egyetlen spártai bíróság, amely kiszabhatott halálbüntetést vagy száműzést. A vének tanácsa tehetett javaslatot a népgyűlésnek, hogy miről tárgyaljon, és amennyiben a népgyűlés döntése a vének számára nem volt elfogadható, feloszlathatták azt. A gerúszia 28 öregből állt akiket közfelkiáltással választották meg minden 60 év feletti jelölt közül. Megbízatásuk életük végéig szólt; ha meghalt valamelyikük, újat választottak helyette.
Az ókori Rómában a senatus a királyt segítő vének tanácsaként működött kezdetben.
A vének tanácsa kifejezésen a mai politológiai szóhasználatban illetve sajtónyelvben valamely fontos politikus/párt számára tanácsokat adó, tapasztalt tagokból álló csoportra utal, gyakran pejoratív értelemben.[1] A mai "vének tanácsa" nem feltétlenül jelent formális testületet, szemben a szenátussal.
A kereszténység bizonyos felekezeteiben a vének kifejezés ma is a helyi gyülekezetek vezetőségét jelöli.