A mai világban a Végveresmarti Sámuel (püspök) nagy jelentőségű és vita tárgyává vált különböző területeken. A politikától a populáris kultúráig a Végveresmarti Sámuel (püspök) sok ember figyelmét felkeltette, és példátlan vitát váltott ki. Hatása mindenütt érezhető, elmélkedéseket vált ki a múltról, jelenről és jövőről. Ebben a cikkben a Végveresmarti Sámuel (püspök) számos aspektusát és dimenzióját fogjuk feltárni, elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását, és egyedi perspektívát kínálunk erre a jelenségre.
Végveresmarti Sámuel | |||||
a Dunamelléki református egyházkerület püspöke | |||||
Született | 1734 Pécel | ||||
Elhunyt | 1807. július 17. (73 évesen) Kecskemét | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Felekezet | kálvinizmus | ||||
Püspökségi ideje 1790 – 1807 | |||||
Ifjabb Végveresmarti Sámuel, gyakran szerepel Veresmarti Vég Sámuel néven is (Pécel, 1734 – Kecskemét, 1807. július 17.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1790-től haláláig.
Idősebb Végveresmarti Sámuel lelkész fia. Losoncon tanult. Kecskeméten, 1751 áprilisától Debrecenben, ahol köztanító is volt. 1760 őszén külföldre ment s félévi utazás után 1761. április 28-án a bázeli egyetem hallgatói közé lépett. Hazatérte után 1762-ben lelkész lett Szabadszálláson, majd 1777-ben Kecskeméten. A kecskeméti egyházmegye 1782-ben esperessé, a dunumelléki egyházkerület 1790-ben püspökké választotta.
A felette Tóth Ferenctől (fülöpszállási lelkész). Kolmár Józseftől és Göböl Gáspártól tartott beszédek szintén megjelentek.