Vám- és Pénzügyőrség

A mai világban a Vám- és Pénzügyőrség egyre szélesebb körben érdekelt témává vált. Akár személyes, akár szakmai vagy kulturális szinten beszélünk a Vám- és Pénzügyőrség-ről, fontosságát és relevanciáját nem lehet alábecsülni. A társadalom fejlődésével a Vám- és Pénzügyőrség egyre fontosabbá vált mindennapi életünkben, és az egyéni döntésektől a globális trendekig mindent befolyásol. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vám- és Pénzügyőrség különböző aspektusait és a modern világra gyakorolt ​​hatását, valamint a témával kapcsolatos különféle szempontokat.

Vám- és Pénzügyőrség
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (ma: Nemzeti Adó- és Vámhivatal) Egészségügyi Központja Budapest, VIII. ker., Fiumei út 6.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (ma: Nemzeti Adó- és Vámhivatal) Egészségügyi Központja
Budapest, VIII. ker., Fiumei út 6.
Megszűnt2010. december 31.
JogutódNemzeti Adó- és Vámhivatal
SzékhelyBudapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Vám- és Pénzügyőrség témájú médiaállományokat.

A Vám- és Pénzügyőrség (rövidítve: VPOP) egy megszűnt magyar állami szervezet. Működéséről a 2011. január 1-től hatálytalan 2004. évi XIX. törvény rendelkezett. A törvény 2004. május 1-jén (a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján) lépett hatályba. [1] A jogszabály rendelkezik az Európai Unió jogának való megfelelésről. [2]

A törvény indokolása hangsúlyozta, hogy a Vám- és Pénzügyőrségnek az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a közösségi és az annak hazai végrehajtási előírásait tartalmazó nemzeti vámjog rendelkezéseinek végrehajtása a feladata.[3]

2011. január elsején összevonták az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal (APEH) és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az összevonás még nevében sem jelentette a megszűnést, sokkal inkább jelentette új feladatként a köztisztviselői jogkörök tanulmányozását a pénzügyőrség számára, azaz feladatbővülésnek is felfogható (ugyanakkor a köztisztviselők nem egyértelműen lettek ettől az összevonástól képzett pénzügyőrök).

Jogállása

Az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely országos hatáskörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv volt. [4] Az adópolitikáért felelős miniszternek a Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatos feladatait a törvény 1. § (2)- (4) bekezdései határozták meg. [5]

A Vám- és Pénzügyőrség feladatai

Ezek a következők voltak:

  • Vámigazgatási jogkör
  • Jövedéki igazgatási jogkör[6]
  • Bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkör[7]
  • Rendészeti és igazgatási jogkör[8]
  • Nemzetközi tevékenysége[9]
  • Egyéb feladatok ellátása[10]

Titkos információgyűjtés

Bővebben: Titkos információgyűjtés

A 2004. évi XIX. törvény 22. §-a felsorolta azokat a tevékenységeket, amelyeket a felhatalmazott szervek, köztük a NAV, bűnüldözési feladataik teljesítése érdekében bírói engedély nélkül végezhettek.[11] Ezzel szemben a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés szabályait a törvény 31- 32. §§-ai tartalmazták. [12]

Adatkezelés a Vám- és Pénzügyőrségnél

A törvény részletesen meghatározta a Vám- és Pénzügyőrségnél a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az adatvédelem szabályait. A Vám- és Pénzügyőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási, eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetve más adatokat kezeli. [13] A bűnüldözési és a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kellett kezelni. [14] A vámhatóság elektronikus kapcsolattartással összefüggő adatkezelésének szabályait a törvény 39/A. §-a szabályozta.[15]

Szervezeti felépítése

A szervezeti felépítés három szintű volt. A központi szerv az országos parancsoksága volt, közismert rövidítése VPOP. A regionális szinten működött parancsnokságok középfokú szervek voltak, alájuk tartoztak például a helyi vámhivatalok, azok felügyeleteit és irányításait látták el. [16]

Hatósági jogkörrel rendelkező vámszervek:

Az alsó fokú szervek:

  • a vám- és pénzügyőri hivatalok,
  • a regionális ellenőrzési központok,
  • a Vámáruraktár,
  • a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal.

A középfokú szervek:

  • a vámszervezet igazgatási területi szervei (regionális parancsnokságok),
  • a Központi Repülőtéri Parancsnokság,
  • a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága,
  • a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága,
  • a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága, a regionális nyomozó hivatalok,
  • a Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnoksága,
  • a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete,
  • a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatala.

Felsőfokú szerv: a vámszervezet országos szerve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az országos parancsnok.

Hatósági jogkörrel nem rendelkező szervek (háttér-intézmények):

  • a budapesti székhelyű szervek operatív pénzügyi és gazdasági tevékenységének központosított ellátását, továbbá a vámszervek technikai, anyagi eszközökkel való ellátását végző Vám- és Pénzügyőrség Gazdasági Központja,
  • az állomány alapképzését és továbbképzését végző Vám- és Pénzügyőri Iskola,
  • az informatikai rendszerek fejlesztését végző Vám-és Pénzügyőrség Rendszerfejlesztő Központja,
  • az informatikai rendszerek üzemeltetését végző Vám- és Pénzügyőrség Informatikai Üzemeltetési Központja, valamint
  • az egészségügyi ellátást végző, illetve a szociális, kulturális és üdültetési ellátás megszervezését intéző Vám- és Pénzügyőrség Szociális, Egészségügyi és Kulturális Központja, mely magában foglalja a Vám- és Pénzügyőri Gyógyházat.

A Vám- és Pénzügyőrség története

A kiegyezéskor, a magyar kormány pénzügyminisztere, gróf Lónyay Menyhért 1867. március 10-én az 1. sz. körrendeletében rendelkezett a magyar királyi pénzügyőrség megalakításáról. A pénzügyőrség legfontosabb feladatai közé tartozott a csempészet és a pénzügyi törvények és szabályok áthágásának megakadályozása.

1871-ben az adó és a vámhivatalokat szétválasztották, így 1872. január 1-től számítható a független magyar vámhivatali rendszer kialakítása. A történelmi Magyarországon 52 vámhivatal működött mindegy 300 fős személyzettel, központi irányítását a pesti fővámhivatal látta el, élén a fővámigazgatóval, aki a magyar királyi pénzügyminiszternek volt felelős.

A magyar királyság 1886. évi közigazgatási átszervezést követően a magyar királyi vám- és adóőrséget egyesítették a magyar királyi pénzügyőrséggel, mely 1896-tól karhatalmi testület lett.

1921-ben megalakult a magyar királyi vámőrség a pénzügyminisztérium alárendeltségében.

Az 1930-as években megtörtént a vámszaki és határőrizeti szolgálatok elválasztása, továbbá az adatgyűjtés és a figyelőszolgálat megszervezésére létrejött a pénzügyőri nyomozócsoport.

1945. február 20-án eltörölték a királyi jelzőt és megindult a pénzügyőrség személyi és szervezeti átalakítása.

1950. március 23-án megalakult az országos pénzügyőri főparancsnokság (OPF). 1953-ban a pénzügyőri testületből kivált a vámügyek intézését végző vámőrség, mely országos parancsnoksága (VOP) a külkereskedelmi minisztériumhoz tartozott. Az 1956-os harci eseményeket követően megkezdett felülvizsgálatot követően ismét a szakmai feladatokra helyeződött a hangsúly. 1963-ban megszűnt a VOP és megalakult a vámfőigazgatóság, visszakerülve a pénzügyminisztérium felügyelete alá. A vámfőigazgatóságot egyesítették az OPF-val, így létrejött az Országos Pénzügy- és Vámőrség Parancsnoksága.

1966. február 5-én a testület elnevezése Vám-és Pénzügyőrség névvel véglegesült. A vámigazgatás felsőfokú szerve az Országos Parancsnokság (VPOP). A testület tartalmi munkáját jelentősen megváltoztatta az 1966. évi 2. sz. törvényerejű rendelet, mely a vámjog legfontosabb szabályait foglalta össze. Jelentős változást hozott az 1968. január 1-jén életbe lépett új kereskedelmi vámtarifa is. A testület életében fontos lépés volt a vámegyüttműködési tanácsról (VET) szóló Brüsszelben 1950. december 15-én megkötött nemzetközi egyezmény elfogadása, melyhez Magyarország is csatlakozott.

Az 1990-es évek elejétől a gazdaság struktúrája megváltozott, számos vállalkozás jött létre és ez kihatott a testület életére is, jelentős mértékben megváltoztatva feladatkörét. A Vám- és Pénzügyőrség minden eddiginél fontosabb szerepet töltött be a gazdaságban az ellenőrzés területén, hiszen szerepe az évszázadok során nem változott, elsődleges feladata volt továbbra is az állami költségvetés elvárásainak teljesítése, és az államháztartási érdekek védelme.[17]

Jegyzetek

  1. ↑ 2004. évi XIX. törvény 41. § (1) bek.
  2. ↑ 2004. évi XIX. törvény 45. §
  3. ↑ A 2004. évi XIX. törvény általános indokolása
  4. ↑ 2004. évi XIX. törvény 1. § (1) bek.
  5. ↑ 2004. évi XIX. törvény 1. § (2)- (4) bek.
  6. ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (2) bek.
  7. ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (3) bek.
  8. ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (4) bek.
  9. ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (5) bek.
  10. ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (6) bek.
  11. ↑ 2004. évi XIX. törvény 22. §
  12. ↑ 2004. évi XIX. törvény 31. § - 32. §
  13. ↑ 2004. évi XIX. törvény 34. - 39/A. §-ai
  14. ↑ 2004. évi XIX. törvény 34. § (2) bek.
  15. ↑ 2004. évi XIX. törvény 39/A. §
  16. ↑ A Vám- és Pénzügyőrség története
  17. ↑ A Vám- és Pénzügyőrség, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogelődje bemutatása. I. A Vám- és Pénzügyőrség története. In: A Vám- és Pénzügyőrség története. A kezdetektől a kiegyezésig

Források

  • 2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről

Külső hivatkozások