Tüzelőanyag

A mai világban a Tüzelőanyag sok ember érdeklődésének és megvitatásának témája lett. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a munka világára gyakorolt ​​hatása, akár az emberek mindennapi életében betöltött jelentősége miatt, a Tüzelőanyag olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során a Tüzelőanyag-ről és annak következményeiről viták folytak, ami ellentmondó véleményeket és növekvő érdeklődést váltott ki a különböző területeken gyakorolt ​​hatásának megértése iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tüzelőanyag témáját és különféle vonatkozásait, elemezve jelentését, fontosságát és lehetséges következményeit a jövőben.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A tüzelőanyag nagy mennyiségben rendelkezésre álló természetes, vagy mesterséges éghető anyag, amelynek elégetése (oxidációja) közben jó hatásfokkal hőenergia keletkezik. Halmazállapota lehet szilárd, folyékony, vagy gáznemű.

Alapvető tulajdonságai

Állapotjelző: hőmérséklet, nyomás, sűrűség, fajtérfogat, folyáspont.

Anyagjellemzők: fajhő, molekula tömeg, gázállandó, hővezetési tényező, dinamikai viszkozitás, kinematikai viszkozitás.

Tüzeléstechnikai jellemzők: összetétel, relatív gázsűrűség, égéshő, fűtőérték, gyulladási hőmérséklet, lobbanáspont, gyulladáspont, gyújtási koncentráció határok, normál lángterjedési sebesség, Wobbe-szám.

Tüzelőanyagok

A gyakorlatban legáltalánosabban használt tüzelőanyagok:

Tüzelőanyagok

  • Tűzifa: légszáraz fa fűtőértéke azonban már 14 és 16 MJ/kg közöttire tehető, ami körülbelül 15 százaléknyi nedvességet tartalmaz
  • Szén:
    • Zsákos diószén: hamutartalom: max. 20%, fűtőérték: 10,5-12,5  MJ/kg, nedvességtartalom: 30% (+/- 10%)
    • Ömlesztett daraszén: hamutartalom: max 20%, fűtőérték: ua. nedvességtartalom: ua.
    • Szénbrikett
      • Lignitbrikett: hamutartalom: max. 15%, fűtőérték: 12,5-14,200 MJ/kg, nedvességtartalom: 18-22%
    • Lignit: hamutartalom 30-40%, kéntartalom (hazai) 3,2-4,6%, fűtőérték 3,5-10 MJ/kg, gazdaságosan csak erőműben égethető
    • Koksz, háztartási koksz: nedvesség: 1-10%, hamu 11-14%, fűtőérték: kb. 28 MJ/kg
  • Tüzelőolaj (könnyű), fűtőolaj (nehéz): könnyű fűtőolaj 11,9 kWh/kg, 10 kWh/liter, TÜ5/20 fűtőérték: 42 MJ/kg
  • Gáz: (hidrogénben, metánban gazdag, illetve cseppfolyós), földgáz: 9,6 kWh/m3
  • Folyékony PB: 46 MJ/kg

Egyéb, fentiekből készített, vagy szerves hulladékokból nyert tüzelőanyagok

  • Fabrikett, eredeti tüzifából, vagy faüzemek hulladékából, vagy mezőgazdasági szerves hulladékból, hamutartalom 1%, fűtőértéke a barnaszénével azonos, kb. 17-18 MJ/kg, nedvességtartalom: 10%.
  • Pellet (fapellet, agripellet) nedvesség: 10%-12% (szerkezet), eredete mint a fabrikettnél
  • Faapríték, osztály w20, nedvesség: <20% légszáraz, fűtőérték: >13,28 MJ/kg, hamu: 1-4% (tiszta/kérges)
  • Faszén
  • Fűrészpor

Mezőgazdasági melléktermékből készített tüzelőanyag

  • Szalma:
  • Szalmabrikett, nedvességtartalma 7-10%, fűtőértéke: kb. 16-18 MJ/kg, halmazsűrűség: 1m3 szalma-brikett = kb. 400 kg (4 mázsa), hamutartalma kb. 7-8%

Hulladékból nyert tüzelőanyag

Járművek belsőégésű motorjában felhasznált tüzelőanyagok, ún. üzemanyagok, vagy hajtóanyagok

Konvencionális (kőolaj alapú) hajtóanyagok:

  • Benzin, fűtőérték 43 MJ/kg
  • Gázolaj, fűtőérték 36/32x43 MJ/kg,

Alternatív hajtóanyag

Szénmentes tüzelő-, ill. üzemanyagok

  • Hidrogén: égésterméke nem tartalmaz szenet, ill. széndioxidot, ezért gázturbina, és belsőégésű motor, valamint üzemanyagcella az alkalmazási területe
  • Ammónia, melyet hidrogén és nitrogén elemekből kémiai úton hoznak létre

Források

Kapcsolódó szócikkek