Toszó Árpád
A mai világban a Toszó Árpád még mindig nagyon fontos és vita tárgya. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a mindennapi életben betöltött fontossága miatt, a Toszó Árpád továbbra is minden korosztály és hátterű ember érdeklődési körébe tartozik. A Toszó Árpád eredetétől napjaink fejlődéséig számos tanulmány, elemzés és megbeszélés tárgya volt, amelyek célja, hogy jobban megértsék hatókörét és jelentését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Toszó Árpád különböző aspektusait, és megvizsgáljuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.
| Toszó Árpád | |
| Született | 1936 Vadad |
| Elhunyt | 1992. június 20. Temesvár |
| Foglalkozása | mérnök, üzemszervező, mezőgazdasági szakíró |
Toszó Árpád (Vadad, 1936 – Temesvár, 1992. június 20.) erdélyi magyar mérnök, üzemszervező, mezőgazdasági szakíró.
Életútja
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola elvégzése után 1960-ban szerzett mérnöki oklevelet a temesvári Mezőgazdasági Főiskola Állattenyésztési Karán. Az 1960-as évek első felében állattenyésztő mérnökként dolgozott a Bánság különböző településein, majd temesvári iparvállalatoknál üzemszervező volt. Később munkavizsgálati és ergonómiai szakképesítést szerzett a bukaresti Ştefan Gheorghiu Pártakadémia továbbképző intézetében.
A könnyűipar temesvári pamutipari központjában a szervezési, munkavizsgálati és ergonómiai kutató-tervező részlegen dolgozott. Az 1970-es évektől előadásokat tartott különböző szakfórumokon, tudományos dolgozatokat közölt talajvizsgálati és ergonómiai témákról. Népszerűsítő írásait a TETT, a Szabad Szó és A Hét közölte.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Elekes András: Áldott emlékezés. Temesvári Új Szó, 1992. július 7.
.svg){kind=small}