Ebben a cikkben a Torii lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma az évek során emberek millióinak figyelmét felkeltette. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt hatásig a Torii döntő szerepet játszott a világ megértésének formálásában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Torii legfontosabb aspektusait, az első megnyilvánulásoktól a legújabb innovációkig, amelyek forradalmasították az észlelésünket. Ezenkívül megtudjuk, hogy a Torii hogyan hagyta nyomát a populáris kultúrában, és a művészettől és a divattól a politikáig és a technológiáig mindenre hatással volt. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Torii izgalmas univerzumában, és fedezze fel mindazt, amit ez a jelenség kínál számunkra.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Torii | |
![]() | |
Az icukusimai szentély toriija | |
Hely | sintó szentély |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Torii témájú médiaállományokat. | |
A torii (鳥居) tradicionális japán kapuforma, amely általában a sintó szentélybe vezető utat jelöli, de egyéb szent helyeken is megtalálhatók: például hegyek lábánál (Fudzsi).
A torii választóvonal, szimbolikus határ a hétköznapi világ és az azon túli föld, az emberek és az istenek, a kamik világa között.
A torii szót a „madár” (鳥, tori) és az „ól” (居, i) kandzsival (kínai írásjegyekkel) írják. Miértjére több elképzelés is létezik:
Számos változata létezik, de mind visszavezethető az alábbiakra: két hengeres oszlopon nyugvó gerenda, amely túlnyúlik rajtuk, alatta pedig egy rövidebb „keresztgerenda”. Színe leginkább cinóberpiros. Hagyományosan fából és kőből épül, de egyre gyakrabban használnak fémet, betont, műanyagot stb.