Tengeri mérföld

A tengeri mérföld a hosszúság mértékegysége. Eredetileg az értéke a Föld bármelyik hosszúsági körén mért 1 szögpercnyi távolságból származik, de ma már rögzítetten 1852 méter. Nem tartozik az SI-mértékegységek közé, főleg a hajózásban és a repülésben használják. Emiatt a nemzetközi jogban és nemzetközi egyezményekben is találkozhatunk vele, különösen a felségvizek és légterek megállapításakor.

Definíció

1 tengeri mérföld pontosan egyenlő 1852 méterrel

A nemzetközi szabvány szerint: 1 tengeri mérföld pontosan egyenlő 1852 méterrel (1,852 kilométerrel).

Mivel ezt egy szögperc hosszának vehetjük, ezért a hatvanszorosa 1 szögfok hossza a föld felszínén, és annak a 360-szorosa a teljes hosszúsági kör. 1852 m × 60 × 360 = 40003,2 km. A hosszúsági körök a legpontosabb mérések szerint nem azonos nagyságúak, mert a Föld nem szabályos, hanem lapított gömb alakú, ezért a tengeri mérföldet végül a fenti értékben rögzítették, függetlenül a földrajzi megfeleltetésétől.

A mértékegység jele

Nincs széles körben elfogadott, szabványban meghatározott jele a tengeri mérföldnek. Az IEEE által előnyben részesített jel az nmi, miközben az M-et használja a BIPM Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal valamint az USA és Kanada tengerészeti hivatalai.

A repülésben, az ICAO által használt rövidítés az NM vagy nm. A rövidítés az angol nautical mile kifejezésből ered. Ugyan az nm az SI-rendszerben a nanométer rövidítése, hajózási és repülési térképeken ez természetesen nem okozhat félreértést.

Átváltás más mértékegységekre

Muzeális sebességmérő eszköz a sebesség mérésére csomóban

Egy tengeri mérföld egyenlő:


A tengeri mérföld per óra a sebesség mértékegysége (nm/h), más néven a csomó (angolul: knot). A korai hajózók, hogy ismerhessék a hajó sebességét, mérőeszközt engedtek le kötélen a hajó faránál a vízfelszínre. Az eszköz egy speciálisan kialakított fadarab volt, amely a hajóhoz képest többé-kevésbé azon a helyen maradt a vízen, ahol leengedték, míg a hajó továbbment. A fából készült lap súly segítségével merőlegesen állt a felszínen, és a letekeredő kötélen egyforma távolságra megkötött csomókat számolták fél percen keresztül. A 16. századig nem is változott a mérési technika a korszerűbb mechanikus mérőeszközök megjelenéséig (1 csomó = 1,852 km/h)

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. a b c Section 4.1 Table 8 Archiválva 2008. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben in the International System of Units 8th ed. (2006) by the Bureau international des poids et mesures.
  2. IEEE guidelines for authors
  3. Positions, Distances, Directions, Compass; Office of Coastal Survey, NOAA, USA. . (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  4. POSITIONS, DISTANCES, DIRECTIONS, COMPASS, Ministry of Fisheries and Oceans, Canada
  5. NOTIFICATION OF ANNEX DIFFERENCES (Presented by Australia) Archiválva 2008. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben International Civil Aviation Organisation, Sixth Meeting of CNS/MET Sub Group of APANPIRG, Bangkok, Thailand, 15 to 19 July 2002,
  6. Why is a ship’s speed measured in knots?. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  7. What is the difference between a nautical mile and a knot?. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  8. Miért csomóban mérik a hajók sebességét?. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  9. Miért csomó?. (Hozzáférés: 2020. január 22.)