Teljes páros gráf

A mai világban a Teljes páros gráf központi helyet foglal el a társadalomban. Akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár az akadémiai relevanciája, akár a politikában betöltött szerepe, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Teljes páros gráf olyan érdekes témaként jelenik meg, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során a Teljes páros gráf felkeltette a kutatók, újságírók, írók és hétköznapi emberek érdeklődését, vitákat, elmélkedéseket és vitákat generált jelentéséről, fejlődéséről és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben a Teljes páros gráf legfontosabb aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva eredetét, fejlődését és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Teljes páros gráf
K3,2
K3,2

NévadóKazimierz Kuratowski
Csúcsok száman + m
Élek számamn
Sugár
Átmérő
Derékbőség
Kromatikus szám2
Élkromatikus számmax{m, n}
Automorfizmusok
Jelölés

A teljes páros gráf olyan páros gráf, ahol mindkét partíció minden csúcsára fennáll, hogy vezet belőle él a másik partíció minden csúcsába. A teljes k-részes gráf speciális esete, ahol k=2.

Definíció

Teljes páros gráfnak nevezünk valamely páros gráfot, ha bármely és csúcspárra létezik él.

szimbólummal jelöljük azt a teljes páros gráfot, ahol és . A jelölés Kazimierz Kuratowski lengyel matematikus nevét őrzi.

Tulajdonságok

  • a gráf csúcsot és élt tartalmaz
  • a Kuratowski-tétel szerint síkbarajzolható gráf nem tartalmazhat a gráffal topologikusan izomorf részgráfot.
  • a definíció következményeként
  • a gráf összefüggő
  • élgráfjai bástyagráfok
  • csillagkromatikus száma .[1]

Speciális esetek

Egy Km,n teljes páros gráf akkor és csak akkor körmentes, ha m=1 vagy n=1. Ilyen esetben lehet beszélni csillaggráfról (illetve csillagtopológiáról):

Speciális jelentősége van még a gráfok síkbarajzolhatóságában a K3,3 gráf (három ház–három kút-gráf):

Ha m=n, akkor a gráf csúcstranzitív.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Fertin, Guillaume; Raspaud, André & Reed, Bruce (2004), "Star coloring of graphs", Journal of Graph Theory 47 (3): 163–182, DOI 10.1002/jgt.20029

Irodalom