Ezekben a modern időkben a Tattai járás az érdeklődés és a viták témájává vált világszerte. A Tattai járás megjelenése óta vitákat és ellentmondásos véleményeket váltott ki a szakértők és általában a társadalom körében. Következményei és utóhatásai kiterjedt elemzéshez és gondolkodáshoz vezettek a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben alaposan feltárjuk a Tattai járás jelenségét, elemezzük eredetét, fejlődését, és kiemeljük mai relevanciáját. Kritikus és szigorú megközelítéssel arra törekszünk, hogy az olvasó számára teljes és objektív jövőképet nyújtsunk a Tattai járás-ről, részletes és gazdagító áttekintést nyújtva erről a jelentős témáról.
Tattai járás | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Föderációs alany | Jakutföld | ||
Székhely | Itik-Kjujol | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 16 858 fő (2023)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18 984,08 km² | ||
Időzóna | UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése | |||
Tattai járás weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tattai járás témájú médiaállományokat. |
A Tattai járás (oroszul Таттинский улус, jakut nyelven Таатта улууһа) Oroszország egyik járása Jakutföldön. Székhelye Itik-Kjujol.