Tarsoly Csaba

Ma a Tarsoly Csaba-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A Tarsoly Csaba egy lenyűgöző téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. A Tarsoly Csaba megjelenése óta felkeltette a szakértők és a hobbibarátok érdeklődését, végtelen lehetőségeket kínálva a feltárásra és elemzésre. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Tarsoly Csaba hatását, a mai relevanciáját, valamint azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezenkívül megvizsgáljuk a Tarsoly Csaba számos aspektusát, és azt, hogy hogyan befolyásolta a társadalom különböző aspektusait. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Tarsoly Csaba lenyűgöző világában!

Tarsoly Csaba
Született1964. június 5. (60 éves)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

Tarsoly Csaba István (Budapest, 1964. június 5. –) magyar közgazdász, a Quaestor Csoporthoz tartozó cégek legfőbb tulajdonosa, a Győri ETO FC volt elnöke. 2012-ben 5,8 milliárd forintos vagyonával a 108. leggazdagabb magyar állampolgár volt.[2]

Családja

1986-ban nősült meg, három gyermeke van.

Életpályája

Felsőfokú tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán végezte.[3]

Előbb az Általános Vállalkozási Bank Passzív bankműveleti üzletágánál, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügyi Tanszékén dolgozott.

1990-ben alapította meg a későbbi QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Ktf. jogelődjét. Ebből fejlődött ki mintegy 25 év alatt a Quaestor Csoport. [4]

Tarsoly Csaba 2015-ig a Győri ETO sportegyesület elnöke volt.

Büntetőügye

A 2015-ös magyarországi brókerbotrány kirobbanását követően, 2015. március 29-én bírósági határozat alapján – százötvenmilliárd forint nagyságrendű fiktív kötvény kibocsátásával összefüggésben – előzetes letartóztatásba helyezték Tarsoly Csabát és két társát.[5] 2016 februárjában megszületett a vádirat. A vád szerint az elsikkasztott vagy elcsalt összeg összesen 77 milliárd forint, ami 5458-rendbeli csalás során valósulhatott meg. Tarsolyt 753 esetbeli, különösen nagy kárt okozó csalással, jelentős értékre elkövetett sikkasztással, továbbá 10 társa felbujtásával vádolták.[6] Ugyanakkor az ügyészség által az ügyben eljáró bíróság (a Fővárosi Törvényszék) részére benyújtott vádirat súlyos hiányosságai miatt az a büntetőeljárás elindítására nem megfelelő.[7] Az ügyészség a bíróságnak ezt az állítását cáfolni próbálta.[8]

Tarsoly Csabát 2017 októberében, két és fél éves előzetes letartóztatás után kiengedték a Fővárosi Törvényszék döntése alapján, utána házi őrizetbe került. Ugyanez történt Májer Zsolttal, a harmadrendű vádlottal is.[9]

A Fővárosi Főügyészség 2018. május 31-én közölte, hogy újabb vádiratot nyújt be a Quaestor-ügyben szereplő vádlottak közül nyolc személlyel szemben, bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette tekintetében. A vádirat azt állítja, hogy Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor Csoport működtetésének keretében, 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt. A vád szerint 2009-ben és 2010-ben az úgynevezett Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el jogtalanul.[10]

2024. szeptember 2-án első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélték.[11]

Díjai, elismerései

Jegyzetek