Tarján (törzs)

Mai cikkünkben a Tarján (törzs) lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai fejlődéséig megvizsgáljuk a témával kapcsolatos összes lényeges szempontot. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig minden részlettel foglalkozunk, hogy teljes és objektív jövőképet nyújthassunk. Egy elemző és leíró megközelítésen keresztül elmélyülünk a Tarján (törzs) fontosságában különböző kontextusokban, kiemelve relevanciáját a mai világban. Kétségtelen, hogy a Tarján (törzs) egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást, és ebben a cikkben pontosan ezt javasoljuk. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és inspiráló úton a Tarján (törzs)-ről.

Ez a szócikk a magyar törzsről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

A tarján törzs a magyar törzsszövetség egyik magyar törzse volt. Neve a török eredetű tarkan méltóságnévvel egyeztethető etimológiailag.[1] Ennek eredeti jelentése földesúr, tartományúr.[2] Mások (pl. Ligeti Lajos) szerint a tarkan (iráni forrásokban tarẖan, török nyelvekben inkább tarχan, mongol darqan) török etimológiái elfogadhatatlanok. Türk feliratokon tűnik fel először, a türkökhoz szogd közvetítéssel került valószínűleg a zsuanzsuanoktól. Ezen álláspont szerint nemcsak a tarján törzsnév és helynevek, hanem a Tárkány helynevek is ebből a méltóságnévből erednek.[3]

Györffy György szerint a tarján törzs volt a magyar törzsszövetség vezértörzse – és nem a kézenfekvőnek látszó megyer törzs –, mivel az Árpádok, akik nyilván a vezértörzset vezették a Duna két partján telepedtek le, s itt egyedül a tarján törzsnév nem található meg.[1][4] A magyar vagy csatlakozott törzsnevet viselő falvak ugyanis a Géza és István által a születő vármegyerendszer egyes várispánságaihoz rendelt várjobbágyok falvai voltak, akiket az idegen környezetben azzal a törzsnévvel illettek, ahonnan jöttek.[5] E falvak várjobbágyi eredetét az is alátámasztja, hogy csak várjobbágy nemzetségek nevezték el magukat törzsekről – Kér nemzetség, Kürt nemzetség.[4]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Györffy György. 3 / Honfoglalás és megtelepedés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. ↑ Dobrovits Mihály: A nyugati türkök tíz törzsének kialakulása. Antik Tanulmányok, XLVII. sz. (2004)
  3. ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 
  4. ↑ a b Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  5. ↑ Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o.. ISBN 963 282 202 1 (1989) 
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!