A Tarján-patak világában a megközelítések, ötletek és vélemények sokfélesége rendkívül gazdag tudáscserét generálhat. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk a témát övező különböző aspektusokban, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt hatását. A kezdetektől a jövőbeli következményekig a Tarján-patak az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ezen a cikken keresztül megpróbáljuk feltárni a Tarján-patak különböző aspektusait és relevanciáját a kortárs világban, új perspektívákat és reflexiókat kínálva, amelyek hozzájárulnak a transzcendentális téma körüli vita gazdagításához.
Tarján-patak | |
![]() | |
A Tarján-patak Salgótarjánban | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Vármegyék | Nógrád vármegye |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 19,5 km |
Forrásszint | 320,00 m.Bf. m |
Vízhozam | 100 éves gyakoriságú: 17,8 m³/s 50 éves gyakoriságú: 15,2 m³/s |
Forrás | Margit-forrás, Elemér-forrás, Salgótarján |
Torkolat | Zagyva (Kisterenyénél, a Zagyva 150+215 km szelvényében) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján-patak témájú médiaállományokat. | |
A Tarján-patak egy magyarországi patak, amely Salgótarjánon átfolyva Kisterenyénél torkollik a Zagyvába.
Salgótarjánban a Karancs keleti oldaláról ered. Forráshelyének közelében áthalad a Tóstrand nevű mesterséges tavon.
A városon belüli útvonalát javarészt mesterséges mederben teszi meg, több szakaszát lefedték.
A kisterenyei víztározót a nyolcvanas években építették. 2015 őszétől kezdve fokozatosan leengedték vizét, mert meghibásodott a vízleeresztő műtárgy. A tározóban élő halállománynak csak egy kisebb részét sikerült kimenteni a tározóból, azonban jelentős mennyiségük elpusztult.[1]