A mai világban a Tajmir-félsziget olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Tajmir-félsziget olyan téma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. A történelem során a Tajmir-félsziget alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében, és jelentősége ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Tajmir-félsziget hatását és relevanciáját a mai világban, elemezve ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatos különböző szempontokat és szempontokat.
Tajmir-félsziget | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Szövetségi körzet | Szibériai |
Föderációs alany | Krasznojarszki határterület |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | a Kara és a Laptyev-tenger között |
Terület | 400 000 km² |
Hosszúság | 1050 km |
Szélesség | 520 km |
Legmagasabb pont | Lednyikovaja Gora (1121 m) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tajmir-félsziget témájú médiaállományokat. |
A szibériai Tajmir-félsziget (oroszul: Таймы́рский полуо́стров ) Ázsia szárazföldjének legészakibb csúcsa. Területe kb. 400 000 km². A Kara-tenger és a Laptyev-tenger között terül el. Északi partja tagolt. Északi és déli része alföld, középső részén húzódik a Birranga-hegység. Területét az örökfagy (permafroszt) uralja. A félszigeten éltek utoljára pézsmatulkok Észak-Amerikán kívül, de mintegy kétezer éve kihaltak. 1975-ben újratelepítették őket.