Tőszámnév
A Tőszámnév olyan téma, amely évtizedek óta leköti a társadalom érdeklődését. Jelentősége vitathatatlan, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. Az évek során vita, kutatás és elmélkedés tárgyává vált, különböző nézőpontokat és egymásnak ellentmondó véleményeket generálva. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Tőszámnév-et, és feltárjuk a következményeit különböző összefüggésekben. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikában és a gazdaságban betöltött relevanciájáig a Tőszámnév továbbra is olyan széles körű vitákat generál, amelyek senkit sem hagynak közömbösen.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A tőszámnév a határozott számnevek közé tartozik; pontosan megnevezi magát a számot (például kettő, három).
Rövidítésük maguk a számok (pont nélkül írva).
A szó eredete
A tőszámnév onnan kapta a nevét, hogy szótőként alapul szolgál a belőle alkotott származékszámnevek képzéséhez.
Magyar helyesírási szabályok
- A házszámokat és a lakásokat, valamint az évszámokat és a napokat ponttal jelöljük (mint a sorszámneveket), de tőszámnévként olvassuk ki. (Az évszámokat azonban csak akkor, ha dátum részeként állnak.)
- Nem használjuk kerületek, emeletek, iskolai osztályok megjelölésére.
- A magyartól idegennek számít a tőszámnevet sorszámnévi értelemben használni, és a főnév mögé tenni (például NB I.). A postafiók hagyományos rövidítése azonban kivételnek számít, amit a szabályzat is szentesít (például Pf. 4, AkH.11 298.).
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
