Tárkányi-patak
Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Tárkányi-patak-et, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A Tárkányi-patak olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és fontos megérteni jelentőségét és életünkre gyakorolt hatását. A következő néhány sorban elemezzük a Tárkányi-patak eredetét, időbeli alakulását, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat. Azt is megvizsgáljuk, hogy mennyire relevanciája a mai világban, és hogyan befolyásolta társadalmunk különböző aspektusait. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Tárkányi-patak-ről.
| Tárkányi-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 16,4 km |
| Forrásszint | 480 m |
| Vízhozam | 0,18 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 103,4 km² |
| Forrás | Szikla-forrás, Felsőtárkány, Bükk-vidék, Magyarország |
| Torkolat | Eger-patak, Eger-Felnémet |
 é. sz. 47° 55′ 59″, k. h. 20° 21′ 56″47.932972°N 20.365417°E | |
 | |
A Tárkányi-patak a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati oldalán ered Heves vármegyében a Bükki Nemzeti Park területén. A patak Eger Felnémet elnevezésű városrészénél ömlik bele az Eger-patakba. A Tárkányi-patak legnagyobb forrásvize a Szikla-forrás Felsőtárkány külterületi részén. A patak része az Eger-patak vízgyűjtő területének, illetve az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszernek.
Lefolyása
Vízrajzi adatai
Hossza 16,4 km. Vízgyűjtő területe 103,4 km2. Közepes vízhozama a torkolatnál 0,18 m3/s, a legkisebb 0,05 m3/s, a legnagyobb 35 m3/s.[1][2]
Mellékvizei
A patak mellékvizeit a Berva-patak (11,5 km; 16,9 km2), a Mész-patak (Mész-völgyi-patak, 9 km), a Mellér-völgy folyása (Bő-völgy; 8,5 km; 8,6 km2), a Vöröskő-patak (Egres-völgy; 8 km; 29,3 km2), a Löki-patak és az Oldal-völgy (Tárkányi-víz; 4,5 km; 6,6 km2) alkotják. Ezen patakok egy része csak csapadékosabb időben látható, ugyanis ezek úgy nevezett időszakos patakok.[3]
